Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Kőhegyi Mihály: Egészségügyi ismeretek népszerűsítése a Hasznos Mulatságok 1833-as évfolyamában

EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK NÉPSZERŰSÍTÉSE A HASZNOS MULATSÁGOK 1 833A S ÉVFOLYAMÁBAN írta: KŐHEGYI MIHÁLY (Baja) és 1790 között huszonhárom hírlap és folyóirat indult hazánkban, köztük tíz magyar nyelvű [1], Ám II. József halála [2], majd a magyar jakobinus mozgalom leleplezése után [3], a tomboló reakciós terror idején [4], valamennyi magyar folyóirat megszűnt [5]. A rövidéletű új vállalkozások — Sándor István Sokféléje [6], Molnár János Magyar Könyvesháza [7] — nem tudtak eró're kapni. Sándor Lipót nádor azt javasolta, hogy a magyar lapokat teljesen sorvasszák el [8]. A meglevőkkel szemben szigurúbban alkalmazták a cenzúrát [9], új lapengedélyeket alig adtak [10]. A hanyatlás így igen gyors volt [11]. 1792-ben még tizennyolc lap jelent meg [12], 1805-ben azonban már csak egy magyar, egy latin és három német politikai újság [13]. A hazai sajtó visszaszorítása, az előfizetők számának csökkentése céljából 1801-ben felállították a Polizey-Zensur-Hofstelle intézményét [14] s ezzel a cenzúrát lényegében rendőri üggyé tették [15]. A rendkívül erős politikai korlátok közül [10] a hazai sajtó 1800-ban a Hazai Tudósításokkal kezd új kiutat találni a nemzeti nyelv [17] és irodalom [18] látszólag politikamentes pártolásával. A Bécsben megjelenő Magyar Kurír (1780—1834) szerkesztői, akik egymagukban szállították Ausztriából Magyarországra a hazai híreket (!), mindent elkövettek, hogy az új vállalat hatósági engedélyezését megakadályozzák, de folyamodásuk nem vezetett sikerre [19]. Kultsár István leküzdötte a nehézségeket, kérvényét a budai Helytartótanács pár-