Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

orvos, különösen a hivatalnok járásorvos, hol mint képmutató erkölcsbíró, vagy a szegényekkel együttérző, de csekély hatalmú, jószándékú hivatalnok. Az előbbire talán legélőbb darabja, a Tanítónő a példa. A szolgabíró, a káplán és a bérlő mellett a járásorvos is tevékeny részese a tanítónő elleni hajszának. Legkedvesebb darabja az írónak a Medikus, orvos-apa szereplője Rubin doktor taníttatja Arrak János medikust a szegény szabó fiát. Persze, nem önzetlenül, mert Riza leányának vélt biztos megélhetésű férjet szerezni. A medikus, míg kötelezőnek véli a házasságot, mindent elkövet, hogy elidegenítse magától pártfogója leányát. Riza önzetlen segítőkészsége és nagyvonalú viselkedése az Arrak-család iránt, valamint a furcsa helyzet feltárásának meglepő elviselése rádöbbenti a medikust, hogy Rizánál alkalmasabb feleséget, szeretetre méltóbb élettársat lámpással se találhatna. Ennyi a tartalom röviden. Közben hű képet kapunk a nyomorgó diákok életéről, az áldozatról, mely ára a diploma megszerzésének, de még nem — a biztos megélhetésnek. Azt benősülés, vagy egyéb összeköttetéssel lehet elérni. Rubin doktor keserűen kijózanító szavakkal akarja a medikust minden idealizmusától megszabadítani...." A beteg emberiség! Maga még ott tart, hogy az emberek tömegével lehet valamit csinálni ?... Magunkkal kell törődni, a családdal, a gyerekkel... egy ilyen kis körben még lehet valamit tenni. Ambíció! Tudomány! Ezen a rongyos Pesten. Itt nincs pénz. Ez az egész város egy krájzleráj. Tíz forinton múlnak itt a dolgok. Tíz munkást vizsgáltam meg ma. A szívük megnagyobbodott a munkától és az italtól. Micsoda receptet adhatok nekik? — Pénzt. Hogy ne dolgozzanak. Különben elpusztulnak, mint a kutyák. Az egészség is pénzkérdés".... Keserű kifakadás ez, szakmailag a megállapítások nem mindig helytállóak, de Rubin doktor azért törődött az emberekkel. Érdekes, lélekelemző színdarab a Timár Liza. Az újgazdag, kikeresztelkedett apa akar egyetlen lányának megbízható férjet szerezni. Liza, mint általában Bródy női főszereplői, határozott jellem, nem tűr érzelmeibe semmilyen beavatkozást. Elutasítja az apja pártfogolta, gazdag kereskedő fiút, rájön, hogy a neki udvarló huszártiszt szánalmas figura, arra se érdemes, hogy függetlensége megtartása mellett látszatfelesége legyen. A nem mindennapi leány nevelésében szerepe van háziorvosuknak is. Kölcsönös vonzalom sejthető ket12 Orvostörténeti Könyvtár Közi. 177