Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

tejük közt, de komoly kapcsolat lehetőségre senki sem gondol. A doktort Timárékhoz anyagi kényszer köti, hiszen öt leánytestvére van, akiket neki kell férjhez adni... „és a derék férfiak drágák..." A pénzkeresés módjairól különben sem moralizál... „Nekem mindegy. Hozzá vagyok szokva az élethez, mint a halálhoz, egyformán élek mindkettőből..." A serdülőkor lelki megrázkódtatásain átevickélő Liza megértő szövetségesre talál a modern gondolkodású orvosban. A dilemmáról, hogy fejhez menjen-e a semmirekellő huszártiszthez,a következőképpen vélekedik... „voltaképpen semmi borzalmas dolog nem történt. A kisasszonynak tetszik egy csinos katonatiszt, aki hozzája gróf is. Ez a legszentebb joga. Tetszik neki, szereti, kiválasztotta. Mindnyájunknál hivatottabb arra, hogy kiválassza élete párját... sőt joga van ahhoz is, hogy szerencsétlen legyen vele. De én bízom a kisasszony finom ízlésében és egészséges ösztönében. Különb lány mindnyájunknál...'" Mindezeket a nő egyéniségének a tisztelete diktálta. Kissé romantikusan az orvost akár az öngyilkosságba is követné, de arra már nem kerül sor. Egymásratalálásuk nem olcsó drámai fogás, de lélektanilag kellően megindokolt természetes feloldódás. Európa színpadain a polgári foglalkozású orvost Ibsen, nálunk Bródy honosította meg. Örököse a múlt, őse a jelen század prózairodalmának. Összekötő híd, tartósságát a saját pillérein kívül szilárd partok biztosítják. Az említett partok innenső felét már Móricz Zsigmond hatalmas életműve képezi elsősorban. Közhely, hogy Móricz volt a nagy lehetőség; nyelvi ereje, ritka ábrázoló képessége alkalmas volt a magyar próza, világirodalmi régiókba való lendítésére. Nagy kár, hogy említett, páratlan adottságaihoz nem társult kellőképpen az intellektus ábrázolás szükséges összetevője. így is a század első évtizedeinek a legteljesebb keresztmetszetét adta, a legsúlyosabb társadalmi mondanivalóval, az Ady által átkozott, nyomasztó magyar valóságról. Rendkívül gazdag, sokrétűen ábrázolt szereplői között bőven találunk orvosokat, leginkább epizód-figuraként, névtelenül. Kezdjük az ismertebbekkel. Dr. Fetter Leó, a Forró mezők orvosa, az irodalmi szinten írott detektívregény szerény szereplője. „Kevés ponyvaregénynek adatott meg ilyen remekműtermő humuszba gyökerezni", írja róla nagy méltatója, Németh László. A rejtélyes gyilkosság egyik áldozatát, Balthazar Pistát életveszélyes állapotban