Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Grósz István: Szemészeti vonatkozások Shakespeare műveiben

„És könnyben úszó szeme körletében Kék karikák, mint szivárvány az égen** A szem körüli „karikák" kóroktana nem egészen tisztázott; alighanem a szemhéj bó'rének nedvességtartalma csökkenvén, áttűnik az alatta levő visszeres hálózat. Különösen kifejezett ez fokozott szeszfogyasztás után vagy álmatlanság esetén, de vérszegényeknél is fennáll. Nem szemkidülledéssel, hanem sympathicus-izgalom okozta szemréstágulással állunk szemben, amikor a Szellem szerint Hamlet szeme „mint csillag szökellne ki" a rémülettől, ha megtudná a valót [21], Viszont szem-besüppedés szerepel, ún. enophthalmus a negyvenévesek szemének leírásánál: ez akkoriban a seniumnak felelt meg [22]. Ugyanez áll fenn Henrik király halálánál is [23]. A halhatatlan fekete asszony szivárvány hártyája igen pigmentált lehetett, mert hollófeketének vagy gyászolónak mondja: „Ezért hollófekete a szemed És szemöldököd, úrnőm'* [24]. Továbbá „Szemeid szeretem, s ők szánakozva, Feketébe öltöztek .......... arcod disze két Gyászoló szemed.[25]. Bár a szövegben Venus szürkének és világosnak mondja szemét, valójában kék íriszről van szó [26]. Két ízben szerepel a szürkehályog : Edgar (szegény Tamás) említi a hályogot, amely akkori felfogás szerint a szem szöveteinek megkeményedése révén rontaná a látást: „A gonoszlélektől származik a hályog és farkashomály. Ó kancsalítja meg a szemeket" [27]. A másik hivatkozást Leontes szájából halljuk a Téli regében: „Hályog vakítson minden szemet." A fejlődési hibák közé sorolandó III. Richard is, aki púpos volt és farkasfoggal született: „A kutya vaksi volt még, s foga nőtt már", így vádolja Margit királynő York hercegnét, mert az egykori Gloster herceg most „síró lelkek szemén uralkodik" [28].