Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

éren olyanképpen, hogy valaki segítsen és vessen a lónak nyakába vagy ha szarvasmarha akkor annak a nyakába jó eró's hevedert mentül közelebb a szügyéhez, jól húzza meg, miáltal az ér kidagad, most erre az érre fej felé, de nem a test felé, rá kell illeszteni az érvágó kést vagy vasat, lehet pilinga is és fakalapáccsal vagy ha az nincs egy kis darab keményfával jó erős ütést rája, akkor a vér vastagon kiföcskendez és mindaddig föcskendez, míg a heveder vagy kötél a nyakon van. Ha kifolyt 2—3 liter vagy még több vér, azonképp le kell venni a kötelet, a sebszélet gombostűvel vagy biztostűvel összecsíptetjük és lószőrrel körültekerjük. Hogy a bal vagy a jobb oldalt vágod-e meg, az mindegy. Bicska, pilinga vagy érvágó vas helyett (amit a falu kovácsa csinál) lehet használni csattanót is, amit nem kell ütni, mert rugó van benne és magátul belevág. Ezt lehet kapni Pesten meg Bécsbe. Lehet még eret vágni az állat szájpadlásába is, vagy a lábszáron különösképp állatnak ha patagyulladása van. De mégis legalkalmatosabb a nyak, mert jobban hozzá lehet állani, de magadra tégy kötényt vagy valami gazhordó ruhát, mert nem tudsz olyan gyorsan elugrani, mint ahogyan a megduzzadt érbül a vér kiföcskendez. Az érvágás minden betegségnél igen hasznos, vannak olyan betegségek lovaknál marháknál egyaránt, ahol, ha nem is használ, de ártani nem árt. Az égetés is igen fontos operáció. Mert ha pók, sipoly vagy fekély, kelevény, kellés, enyeges brand vagyon az állaton, csakis izzó vassal segítünk. De vigyázni kell a lovat olyan állásba kell állítani, hogy ne rúgjon. Egyik oldala a fal mellett vagy rúd mellett legyen, a másik oldalon a lábaira akassz kötelet. A vasat vörös tüzességig izzítani és az égetendő betegséget vele megérinteni. Lehet égetett vonalakat húzni a beteg helyre, vagy pontokat égetni. Tapasztalatból mondom, hogy jobb több helyen pontokba megégetni, mint soká rajta tartani, mert akkor előfordulhat, hogy hiába való helyeket is égetünk. Addig köll a bőrt égetni, amíg sárga lesz és nedvedzik. Ha a bőr nedvedzik vagy izzad, hagyd abba. Gennyes fökéleknél vagy enyeges zsennyedéknél igen jó ha mélyebben égeted. Égetés után lúdzsírral vagy ha az nincs kéznél faggyúfélével tömd be a likat. Ha ez kiesik, mindennap többször be kell kenni olajjal, ha lehet napraforgó vagy lenmagolajjal, mert azok jobban tapadnak és nem folynak ki.