Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

Krrztir. Ezt híjják csérének is [csőre]. Ha a ló, barom vagy sertvés szorulásba, kólikába vagy csömörbe szenved, jó hatással van a kriztir a ganajlás miatt. Ganajláshoz ezt vedd: szappan fertá kila, lenmag­olaj, aszerint, hogy az állat ló vagy marha végy egy litert, ha pedig borjú vagy sertvés, akkor fél litert, langyos víz másfél liter. Keserűsó egy marokkal. Ezek megkevertetnek és langyosan két részbe a vég­bélbe be kell föcskendezni. Kriztirozót végy ónbul vagy cinbül, de csináltathatsz fábul is, arra vigyázz, hogy a vége sima legyen, az állati testet ne sértse és ne bökje. Tudnod kell, hogyan van az orvosságbeadás módja. Ha az orvosság por vagy só, akkor korpával, zabbal, vízzel kevertetik, vagy pedig az állat ivóvizébe liszttel, korpával, darával kevertetik. De ha az orvos­ság erős szagú, akkor belőle gombócokat csinálj és ezt a kifeszített szájba kell betenni. A gombóc nem lehet nagyobb lónál és marhánál, mint a kisebb fajta tyúkmony. Állj a ló elejbe, balkézzel oldalaskint húzd ki a nyelveket, másik kézzel dugd be a nyelve hátuljára egy kis tompa bot segítségével az orvosságos gombócot. Kicsint bökd meg, hogy a nyelőbe menjen. Híg gyógyszert körülményesebb beadni. A lovat vagy szarvas­marhát kantározzátok föl, húzzátok a fejét annyira, hogy a szája fölfelé álljon és töltsétek a vastag sörösüvegből vagy marhaszarvbul a szájába. De ne hirtelen egyszerre, mert akkor nem tud lélekzetet venni. Arra vigyázz, hogy óvatosan töltsd, mert ha hörtelen töltöd, akkor a lélekzőcsőbe mehet, mitül is erősen köhög és amint a vesze­delmes példák a tanúbizonyságok, ebbül tüdőgyulladás lehet. Ha az orvosság olyan hígas, hogy lehet hozzá valamit keverni, akkor tégy hozzá mézet vagy cukrot kis liszttel vagy korpával, hogy sűrűbb legyen, de akkor ne itasd, hanem kanál nagyságú laposfával miután az állat száját kinyitottad, nyelvét balkézzel kihúzod, jobb kézzel kend rá az orvosságot a nyelvére szájába. Szépen kinyalogatja és lenyeli. Azt mondom, erre vigyázzatok, mert sok bajt meg lehet vele előzni. Ha a marha, ló vagy disznó keményet félre-nyel, és azt lenyelni nem tudja, cikákul, köhög, fulladoz. Előfordul, hogy répábul, krump­libul nagy szeletet nyel, megakad a torkába. Hirtelen nyála folyik, krákog, észreveszed, hogy a torkába baja van. Ha ez előfordul, akkor gyorsan keríts egy olyan vastag fűzfabotocskát mint a hőkköm ujja

Next

/
Thumbnails
Contents