Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Könyvismertetés - Erwin H. Ackerknecht: Kurze Geschichte der Medizin

KÖNYVISMERTETÉS Erwin H. Ackernecht: Kurze Geschichte der Medizin. Ferdinand Enke Verlag Stuttgart, 1959. 215 1. Az orvostörténészek között jól ismert és kiemelkedő Ackerknecht professzor, előbb angol nyelven megírt könyvének német fordítása 1958-ban jelent meg Zürichben. Mint azt a szerző előszavában írja, könyvét orvostanhallgatóknak és gyakorló orvosoknak szánta, akiknek nincs idejük részletekbemenő, vonatkozó műveket tanulmányozni, de akik mégis érzik, hogy munkájukban nélkülözhetetlen az orvostörténet nagyobb vonásokban való ismerete. Ezért könyve rövidrefogott 20 fejezetre tagolódik, amelyet még két függelék is követ: egyik a Nobel-díjas tudósok névsorát, másik az Egyesült Államok orvostudományának fejlődését a XX. században foglalja magában. A szélesebb érdeklődésű olvasók részére pedig rövid irodalomjegyzéket is csatolt könyvéhez. Előszavában köszönetet mond mesterének, E. Sigerist professzornak, és tanítványainak, akik munkájában segítették és hivatkozik nagy standard művekre, amelyekből szintén merített. A könyv bevezetésében pedig helyesen rámutat arra, hogy az orvostörténet nem csupán szellemi gymnastica, hanem általános történeti szempontból is, valamint a modern orvostudományi irányok megértése szempontjából is nélkülözhetetlen disciplina. Rámutat egyúttal a szociális tényezők jelentőségére a betegségek keletkezésében, amelyre az orvostörténetnek is bőven alkalma van rámutatni. Ügy véli, hogy az orvostudomány is bizonyos mértékig művészet, mert emberekkel kell foglalkoznia és ezért az orvosnak többnek kell lennie, mint tudománya technikusának. Ezért az orvostörténet beható tanulmányozása az orvosokat hozzásegíti hivatásának elmélyültebb műveléséhez. Hangsúlyozza, hogy az orvosi kiképzés akkor tekinthető tökéletesnek, ha a jövendőbeli orvost ellátja morális és etikai szemlélettel. Hivatkozik arra, hogy Paré és Semmelweis, Lister, Pasteur életének ismerete okvetlenül morális értékekhez juttatja a tanulmányozót. Hivatkozik arra is, hogy századunk nagy orvosai közül igen sokan mutattak nagy érdeklődést az orvostörténelem iránt. A könyv első fejezete a paläopathologia és paläomedizina kérdéseivel foglalkozik, röviden ismerteti a vonatkozó fontosabb leleteket, amelyek alapján következtetni lehet arra, hogy évezredek előtt élt egyének marad-