Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Regöly-Mérei Gyula: Az író és a szedőgép ördöge

lehetőséget. Arra azonban még az Ördög sem gondolt, hogy néhány század elteltével az Embertől kap segítséget. Ez az oka annak, hogy a többszörös másolásnak és újraszedésnek csak az Ördög örül. Az Ördög természetéből adódik, hogy nem ismer irgalmat és tekintélytiszteletet. így „ordította" könyvének címlapján a kitűnő Döbrentei Gábor híressé vált fordítását. A Szedőgép Ördöge azonban Semmelweist sem kímélte meg, s az 1861. május 27-én kiadott „Utasítvány"-ban tanulónői helyett: „talnuónői" olvasható, ami néhány évszázad elteltével talán még olyan értekezés megírására is adhatna alkalmat, hogy a talnuó minek tekinthető: jövevényszó-e vagy ősi magyar kifejezés. Voltaképpen azonban a Szedőgép Ördöge nem egyetlen, hanem több démoni személy. A legártalmatlanabb közöttük a Contralibellin, alapjában véve ostoba fickó; mindössze annyi a hatalma, hogy összecseréli a betűket, de a szöveg értelmén változtatni nem képes. Kivételek itt is adódnak, mert egyáltalában nem közömbös, hogy valamely gyógyszer adagjaként 1,0 g vagy 0,1 g szerepel. Az írónak még nagyobb ellensége a Typodaimon. Akkor van elemében, ha szavakat vagy mondatrészeket hagynak el, máskor arra kényszerít, hogy a megmaradt szavak egyetlen mondattá olvadjanak össze. Jól működött a Szedőgép Ördöge az alábbi esetben : „A Perthes-féle megbetegedésre az ízületi fejecs madárfejszerű elváltozása jellegzetes, csontfelrakódás és csipkeképzés általában (nem) látható". Mindössze egyetlen szó maradt ki. De más módon is nevetségessé teheti az írót, mert egyáltalában nem olyan szerény ördög, mint ahogyan azt gondolnók. Egyik munkámban „kapitälchen"-nel szedték a neveket, s egy helyen typographiai elnézésből ezt a szedésmódot találtam: „SMITH és Ruf fer", amit a szokásos módon javítottam, s a lapszélen — szabályosan bekeretezve — a névhez odaírtam a „kapitälchen" utasítást. Nem történt nagyobb baj, mert kaptam még egy levonatot, s észrevettem, hogy a szövegben most már SMITH és KAPITÄLCHEN" szerepel, bár a szedés ezúttal igen szép alakú „kapitälchen" betűkkel történt. Typodaimon természetesen internacionális jellegű. Egyik német dolgozatomban — lábjegyzet formájában — a vizsgálati anyag átengedéséért fejeztem ki köszönetemet. A dolgozat Németországban jelent meg, én kefelenyomatot nem kaptam, viszont sem a szerkesztő, sem a korrektor nem