Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Abádi Gyula: Ismereteink a gyógyszerek hatásáról a múltban és jelenben

eljárás és így erősen vitatható, hogy az első sikeres himlőoltást Jenner végezte. A gyógyszereket a mesterségbeli hagyomány, illetve a gyógyítással foglalkozó könyvek örökítették meg hosszú időn keresztül. A városi főfizikusnak, illetve tiszti főorvosnak kötelmei közé tartozott a gyógyszertárak vizsgálata, a gyógyszerekből minta-vétel és ennek érzékszervi, illetve kémiai úton történő megvizsgálása. Evvel kívánták biztosítani a gyógyszerek alapanyagainak állandóságát, tisztaságát, felhasználhatóságát. Az alapanyagbeszerzés sokszor igen komoly gondot okozott és ezért ennek a vizsgálatnak a megtartása komoly jelentőségű volt. Dr. Johan Cristian Ebermaier 1827-ben Leipzigben megjelent könyve nyújtott segítséget az ellenőrzést végző „fizikusnak", illetőleg főorvosnak a gyógyszerek mintavételénél. „Tabellarische Übersicht der Kennzeichen der Ächtheit und Güte der Zusammengesetzten Arzneimittel zum bequemmen Gebrauch für Arzte, Physici, Apotheker, Drougisten". c. könyvben a gyógyszertárakban használatos alapanyagokat betűrendben felsorolva ismerteti, bemutatva azok fizikai sajátosságait és vizsgálati módjukat táblázatos elrendezésben. A XIX. sz. 30—40-es éveiben nagy átalakulás indult meg az orvosi gondolkodásban. Kezdik elhagyni az orvosi tanításokban a régmúlt idők orvosaira való hivatkozást. Új teret nyer s kísérletes kémia, élettan, kórtan, gyógyszertan. Ezen tudományágak nagymértékű fejlődésével kapcsolatban átalakul a belgyógyászati gondolkodás, az egyes betegségekről alkotott felfogás, külön-választanak kórképeket,. kórtani, kórbonctani alapon. Ennek bemutatására felemlítem C. W. Hufeland berlini egyetemi tanárnak 1842-ben megjelent könyvét: „Enchiridion medicum oder Anleitung zur medizinische Praxis." A könyv a mai ismereteinkhez már sokban hasonló módon foglalkozik a betegségekkel és hasonló módon a gyógyszerekkel, A könyv tartalmát a betegségek kórbonctani felosztása szerint rendezte. Beszél lázas megbetegedésekről, gyulladásos megbetegedésekről, a vér betegségeiről, reumatikus betegségekről, emésztőszervek, tüdő, az idegrendszer betegségeiről, fertőző betegségekről. A vizenyőképZŐdéssel, hydropssal járó állapotra külön fejezetet szentel. Itt tár-