Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Mann Miklós: Fegyelmi vizsgálat Pólya Jenő ellen a Tanácsköztársaság bukása után

Mihelyt megkezdődött a vizsgálat, azonnal kitűnt a vádak megalapozatlansága. A tiszti főügyész 1920. május 21-én kelt jelentésében [5] kénytelen megállapítani, hogy a Pólyát állásától megfosztó véghatározat „... semmi konkrétumot nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy miben állott a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartás, és hogy miért vált szükségessé a felfüggesztés". Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a budapesti tudományegyetem orvostudományi karának 1919. szept. 2-i átirata ,,.. . szintén általánosságban csak annyit tartalmaz, hogy nevezettnek a kommunizmus alatt kifejtett működését a hazafias érzés szempontjából kifogásolhatónak találta és emiatt őt a magántanári képesítéstől való megfosztásra ítélte. Ez az átirat sem tartalmaz semmiféle konkrétumot arra vonatkozólag, hogy miben állott az a működés, s hogy ez mennyiben kifogásolható a hazafias érzés szempontjából." A vizsgálat során Pólya védekezésében kiemelte: ő a kinevezést nem kereste, sőt meglepetésszerűen érte és illetékes tényezők kötelezték az állás elfoglalására. A kihallgatott tanúk mind megerősítették Pólya vallomását. Ezenkívül a Szent István Közkórház és fiókjai főorvosainak 1919. okt. 2-án tartott értekezlete is helybenhagyta Pólya magatartását. Mivel a közkórházi főorvosok ismerhették legjobban Pólya Jenő működését, a tiszti ügyészség is belátta: „. . . a főorvosoknak ezen nyilatkozatával megdőlni látszott egyrészt az orvostudományi kar azon egyetlen megállapítása, hogy nevezettnek a kommunizmus alatt kifejtett működése a hazafiság szempontjából kifogásolható volt, másrészt a fegyelmi eljárást elrendelő véghatároZat azon általános kijelentése, amely nevezettnek a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartására vonatkozott". A fegyelmi vizsgálat ezen stádiumában az orvostudományi kar megküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztésének másolatát — a vizsgálati iratok csatolása nélkül. A felterjesztés megvádolta Pólyát,hogy eljárt a kinevezés elnyerése érdekében, „hogy a szovjetnek bizalmas sebésze volt", s vádolták azzal is, hogy a „proletárdiktatúra megbízásából kidolgozta az orvosi szakoktatás reformjára vonatkozó tervezetet. .." Ez az irat bizonyos fokig meggyőzte Dr. Szabó tiszti főügyészt. Ezt bizonyítja 1920. júl. 14-i fogalmazványa, amelyben ismerteti a jogilag kissé tájékozatlan orvosok számára a belügyminiszternek azt