Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Mann Miklós: Fegyelmi vizsgálat Pólya Jenő ellen a Tanácsköztársaság bukása után

FEGYELMI VIZSGÁLAT PÓLYA JENŐ ELLEN A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSA UTÁN írta: MANN MIKLÓS (Budapest) \ nagy magyar orvosok között említi Réti Endre művében [1] Pólya Jenőt, az egyik legjelentősebb magyar sebészt. Hahn Géza is a nemzetközileg elismert tudósaink közé sorolja Pólyát [2]. Pólya Jenő az 1910-es években már ismert sebész. Egyetemi magántanár, az István Kórház sebészfőorvosa, majd egyet. r. k. tanár. Ennek ellenére 1919-ben, az ellenforradalom győzelme után évekig tartó hajsza kezdődött ellene, mert a Tanácsköztársaság idején elvállalta, átmenetileg, az egyik sebészeti klinika vezetését [3]. A Tanácsköztársaság egészségügyi politikájára vonatkozó adatok gyűjtése közben előkerültek a Fővárosi Levéltárban az 1919-es fegyelmi vizsgálatok anyagai, s lehetőséget adnak, hogy az egykorú iratok alapján próbáljuk meg rekonstruálni azt a folyamatot, amelyet Réti — igen helyesen — mint „évekig tartó hajszát" — említett művében. A proletárdiktatúra alatti magatartásuk miatt több közkórházi főorvos ellen indult fegyelmi vizsgálat, s közülük egyeseket állásukból is felfüggesztettek. Dr. Csupor József tanácsnok, a tanácsi X. ügyosztály vezetője 1919. aug. 18-án javaslatot tett dr. Bódy Tivadar polgármesternek az állásukból felfüggesztett, illetőleg elbocsátott orvosok ideiglenes pótlására [4], A Csupor által felfüggesztésre javasolt orvosok között találhatjuk Pólya nevét is. A polgármester 1919. szept. 11-én kelt rendeletében helybenhagyta az előterjesztést. 11 Orvostörténeti Könyvtár közi. 161