Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Urbán Aladár: 1848-as forradalmunk első áldozata

1848 -AS FORRADALMUNK ELSŐ ÁLDOZATA írta: URBÁN ALADÁR (Budapest) A % 1848-as európai forradalmi események sodrában a pesti március 15-i fejlemények sajátságos módon haláleset, sőt sebesülés nélkül zajlottak le. Jókai így emlékezett meg erről az Életképek 1848 március 18-i számában, Forradalom vér nélkül c. cikkében : „Dicsőség e népnek! melly jogait egy csepp vér elfolyása nélkül ki tudta vívni.. .** Ugyancsak komolyabb összeütközés nélkül esett túl a főváros a „rossz resolutiók" (ti. a független kormány és a jobbágyfelszabadítás szentesítését megtagadó királyi leírat) miatt március 30—április 1. között kitört nyugtalanságokon, tüntetéseken. A március végi huzavona, a bécsi udvar első ellentámadási kísérlete Petőfiben már szétoszlatta a vértelen forradalom illúzióját. Április 1-én naplójában — elmarasztalva a magyar forradalom „békés Lafayette-jeit" — fel is teszi a kérdést: „ .. .ti vérontás nélkül akartok átalakulni?" S az ezt követő hetekben többször valóban olyan kritikus helyzet alakult ki Pesten, hogy előbb a sorkatonasággal való összecsapástól, majd polgárháborús helyzetet teremtő zavargásoktól kellett tartani. Április 10—11. éjjelén ugyanis az Ellenzéki Kör tagjaiból verbuválódott ún. „Egyenlőségi Ezred" fogta körül a Károly-laktanyát (a mai Központi Városházát), készen arra, hogy ha kell, fegyverrel akadályozza meg magyar újoncoknak az észak-itáliai osztrák sereghez történő szállítását. Április 12-én pedig a radikális ifjúság egy tagjának letartóztatása miatt — aki a Károly-laktanyába szállásolt olasz katonáknak anyanyelvükön nyomtatott felhívásokat osztogatott — került sor majdnem a császári katonasággal való összeütközésre. Az összecsapást azonban sikerült