Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

pont. A Helytartótanácsi Levéltár állagában megtalált 1831. évre vonatkozó halálozási kimutatásokból, ill. három vármegye szöveges jelentéséből vett adatokat a 3. sz. tábla tartalmazza. A kor orvosi felfogását, a betegség természetéről vallott nézeteket ismerve két haláloki kategóriáról tételezhettük fel, hogy kolera halálozási adatokat tartalmaz, mégpedig az „Ex Epidémia" és az „Ex morbo maxime lethali" kategóriákat. (A Tabella Mortuorum fejrovatait a 4. sz. mellékletben közöljük.) E rovatokon belül néhány esetben mint közelebbi megnevezést feltüntették a Cholera orientalis-t, ezért mi is további különbségeket tettünk. A 11 szabad királyi város közül nyolcnak az adata mondhatni teljes egyezést mutat, Győr esetében 10%-os eltérés van. Ugyancsak pontosan megegyezik a lü szepességi város két különböző forrásból vett halottainak száma is. Temesvár és Komárom esetében feltételezhetjük, hogy az igen veszélyes lefolyású betegségek rovata magában foglalja a város kolera-halottait is. A Jász-Kun kerületeknél zavarja az összehasonlítást, hogy e négy részből összetevődő kerület egyik tagja, a Kiskunság alsó része a szabályostól eltérő éves jelentést küldött be és a halottakat nem részletezte halálokok szerint, azonban az ezzel esetlegesen kiegészített elhaltak száma is feltehetően jóval elmarad az összesítő jelentés adatától. Tolna és Fehér megye adatai elfogadható nagyságrendi egyezést mutatnak, Esztergom megye esetében nem tudjuk a nagy arányú eltérést megindokolni. Általában talán nem merészség azt a következtetést levonni, hogy a megyék jelentéseit többnyire csak fentartásokkal fogadhatjuk el, a szabad királyi városok adatait azonban értékelhetőnek minősíthetjük, annál is inkább, mert korszakunkban a szabad királyi városok már rendszeresen vezették a halottak listáját, halottkémlelést végeztettek és az elhaltakról igen részletes jelentést küldtek be évenként a Helytartó Tanácshoz (1. 5. sz* táblázat). Külön kívánunk szólni Pest városáról, amely e kortól kezdve mindig különleges helyet foglal el az ország életében. A kolera pusztítását Pesten több szerző is feldolgozta. Szuhány dr-nak 1831-ben közzétett munkájában igen részletes adatokat találunk [24]. Július 18 — augusztus 31-ig naponta kiírta a halotti listából a kolerahalottak számát, nemét, és azt, hogy polgári személy, vagy katona