Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

volt az elhalt. Eszerint a mintegy hat hetes időszakban a kolerahalottak száma 1498, akik közül 879 (59,9%) a férfi és 301 (20,1%) a katona elhalt. Ezzel szemben az augusztus 30-i hivatalos összesítő jelentés Pesten 1372 esetet mutat ki, amely — még ha néhány napos késést beleszámítunk is — alatta marad a halotti lista számának, viszont ha figyelembe vesszük, hogy a jelentésekbe csak augusztus 16-a után vették bele a katonaság kolera-halottait, akkor az eltérés magyarázható. Szuhány dr. az 1498-as adatot is hiányosnak tartja, ugyanis a nevek között nem találta meg néhány általa kezelt és biztosan kolerában elhunyt beteg nevét. Szerző egy- kétszázra teszi azoknak a szegénysorsú elhunytaknak a számát, akik azért nem szerepelnek a listán, mert hozzátartozóik kis kézikocsin kihúzták koporsójukat a város határán túlra és ott sajátkezűleg temették el őket. Szuhány szemtanúja volt néhány ilyen esetnek, hitelességét nem vonhatjuk kétségbe. Eszerint a halottak számát általában úgy tekinthetjük, mint a valódi adattal csupán nagyságrendileg egyező alsó becslést. Még egy érvünk van a régi adatokat értékelhetetlennek minősítő véleményekkel szemben, mégpedig az, hogy tökéletes pontosságot és megbízhatóságot követelve még a későbbi adatközlések is gyakran kifogásolhatókká válnának, idősorokat pedig szinte egyáltalán nem képezhetnénk. Hieronymi belügyminiszter még a múlt század 90-es éveiben is megbízhatatlannak minősíti az álatala beterjesztett jelentés adatait — mégis — fenntartásai ellenére közreadja őket [25]. Az 1800. évi kolerajárvány országos összesítését megtaláltuk Tormay monográfiájában [26], és utánaszámolva úgy találtuk, hogy igen lényeges — és következetlen — eltéréseket tartalmaz (lásd 6. sz. tábla). Ha a lakosságszámot tekintjük, a feltüntetett 3 266 719 helyett a törvényhatóságok számainak összeadása révén 3 840 150-et kaptunk. E mintegy 15%-os különbség az értékelést eleve meghiúsítja, hacsak a törvényhatóságonkénti lakosságszám megállapításának fáradságos munkájára nem vállalkozunk. Jóval kisebb, de még mindig jelentős eltérést találtunk, pl. a meghaltak számánál is, a feltüntetett 58 818 helyett 57 226-ot kaptunk összegül. Keleti Károly egy 1875-ös munkájában [26] foglalkozik az 1866. évi kolera járvánnyal is. „Említettem volt s itt térek ki az 1806-diki cholera pusztításaira. Az az 1873-dikival sem tartamára, sem intensivitására,