Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói
gewusst. (Huszty itt arra gondol, hogy az eskü, melynek megtagadása miatt a nem katolikusok csak licenciátusokká válhattak, senkit sem tesz becsületesebbé, épp úgy, ahogy a doktorátus sem csinál senkiből bölcsebb embert). Die Zeiten haben sich nun geändert (ezeket a sorokat már a licenciátus eltörlése után írta), dass unsere Fakultäten sich so zu widersprechen nicht mehr Ursache haben. Aber auf mein Joco-serium zu kommen. Man kann sich keine bessere Kopie des Pierrots in Pantalon Maske gehüllt vorstellen, als ich dazumal war. Innerlich von Furcht, Herzensangstund Bangigkeit gequält, wovon ein blasses Gesicht die natürliche Folge ist, und äusserlich mit einem schwarzen Mantel von eigenem Schnitt angethan, mit einem schwarz gewesenem, dazumal aber durch den vielen Angstschweis, welche er von meinen Vorgängern mochte eingesogen haben, abgeschossenen runden Hut in der Hand, der ganz seine eigene Façon hatte, und ungefähr auf den Kopf eines Policinellos passte: — Dies wäre, was mich zu den seriösesten Narren von der Welt gemacht hatte ... Dergleichen althergebrachte Sitten kleiden unser aufgeklärtes Jahrhundert nicht mehr gut: man sollte es doch schon einsehen gelernet haben, dass es, um jemandem eine Würde zu ertheilen, eben noch nicht nothwendig sei, ihn vorher zum Narren zu machen" [26] A megkülönböztetés tehát láthatólag sértette az evangélikus hallgatók önérzetét. Az viszont más kérdés, hogy inkább az érzelmek megsértését jelentette, semmint gyakorlati hátrányokat. De jure nem zárta ki — legalább is Magyarországon — az evangélikusokat a városi és megyei fizikátusból, bár még 1735-ben Pozsonyban Segner Mihálynak, 1740-ben pedig id. Torkos Justus Jánosnak városi orvosi kinevezésük alkalmából evangélikus voltuk miatt nehézségeket támasztottak, viszont egyetemi tanárok nem lehettek. De facto a választásoknál, a szabad királyi városokat kivéve, a katolikus kérvényezők előnyben részesültek. Arról azonban szó sem volt, ami az osztrák tartományokban járt együtt a licenciátussal : nem lehettek az orvosi kollégium tagjai, köztisztségre nem voltak választhatók és nem működhettek olyan helyen, ahol ez nem katolikus részére tilos volt. II. József 1784-ben kelt rendelete a sértő, bár inkább formális megkülönböztetésnek véget vetett és ezzel a licenciátus intézmény megszűnt. A Helytartósági Tanács egyik
