Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói

végzéséből úgy tűnik ki, hogy a licenciátusi intézmény fennállását — 1784 előtt — alakilag tudomásul véve tartalmilag a doktorátussal egyenrangúnak tekintette. Midőn az említett Huszty 1777-ben, közvetlenül a licenciátus megszerzése után pozsonyi letelepedésének engedélyezését kérvényezte, a Helytartósági Tanács a következő végzést intézte a pozsonyi városi tanácshoz: „Prudentes ac Circumspecti nobis honorandi: Certo Zacharia Thephilo Huszty productis authenticis Universitatis R. Tyrnaviensis Testimonialibus semet super eo légitimante, quod normaliter praescriptum in Re Medica examen coram Facultate Med. Tyrnaviensi subiverit ac per eandem facultatem approbatus et pro Licentiato Medicino pronunciatus, declaratusque fuerit. Hoc ipsum Civico huis Magistratui fine eo significat R. hoc Locumtenentiale Consilium ut Eundem ad Praxim Medicináé (itt a fogalmazványban a következő kitételt kikézbesítés előtt törölték: „quam Med. Licentiati exercere soient") in Sui quoque gremio libère exercendam admittere non difficultet" [27]. A Pozsony megyének elküldött hasonló végzés pedig már csak arra szólítja fel a megyei uraságokat („Dominationes"), hogy Husztynák az „orvosi gyakorlat" szabad folytatását lehetővé tegyék [28]. Még megjegyzendő, hogy a Nagyszombatban kiadott orvosi diplomák alakilag is kifejezést adtak a megkülönböztetésnek: más szövegű oklevelet kaptak a promotus-ok és másfélét a licenciátusok, ahogy ez a budapesti Orvostudományi Egyetem könyvtárában meglevő Oertel Honorius nagyszombati licenciátus diplomájának fényképmásolatából kitűnik. * A nagyszombati tanulmányi viszonyokra különös fényt vet egy körülmény, amelyet a szakirodalom eddig vagy nem vett észre, vagy csak más szempontú adatfelsorolás keretében kommentár nélkül regisztrált. Ez a hallgatóknak feltűnő nagy száma, akik Nagyszombat előtt máshol tanultak és elsősorban az a körülmény, hogy 1772-től kezdve egyenként, de 1774-től már tömegesen léptek át hallgatók a bécsi egyetemről. Voltak olyanok, akik csak nosztrifikálni jöttek ide, hogy megszerezzék az orvosi gyakorlatra való jogosultságot Magyarországon,