Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai

A gyógyi fürdőről költeményt is írt Bruz Lajos, ami kéziratban is és nyomtatásban is fennmaradt. A források és ezeknek szellemei mellett a fürdővendégeket is megénekelték, továbbá népregéket is közöltek. Bruz 1856. június 5-én halt meg Kolozsváron. Érdekes, hogy Lészay megemlékezik még a csigmói barlangról is, mondván az „ismeretlen mélységbe" nyúlik. Bolemann István a „Magyar fürdők és ásványos vizek" című munkájában, amelyet az ezredévi kiállítás alkalmából 1896-ban adott ki, szintén megemlékezik a gyógyi fürdőről. A 44. oldalon írja, hogy 48 vendégszobája van a fürdőnek. Említi a Rozália forrást és a Gyógykutat. Akkoriban a fürdő Fried Eszkelesz tulajdona volt és bérbe volt adva. A Rozália forrás 31,9 C°, a Gyógykút 30,6 C° hőfokú volt. Mészkarbonát, nátriumkarbonát, magnéziumkarbonát, továbbá kálium és lithium tartalmat állapítottak meg. Papp Samu és Hankó Vilmos Feredő Gyógy (Algyógyfürdő) cím alatt az 1907-ben megjelent munkájukban (A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei) a Diana forrást is felemlítik, amelynek 32,9 C° a hőfoka. A vasas lápról sem feledkeznek meg. Ők már 70 vendégszobát, két fürdőházat és összesen hét fürdőmedencét jeleznek. Az utóbbi évtizedekben jelentős fellendülés következett be a gyógyi fürdő kihasználása és a betegforgalom tekintetében. A régmúlt időkre, valamint Lészay munkájára vonatkozólag Bologa professzor és Izsák Sámuel előadó tanár az adatszerzés tekintetében támogattak, amiért köszönettel tartozom. Ugyancsak támogatott Zsakó Gyula is, aki Gyógy és Kérő fürdőkre vonatkozólag sok irodalmi adatot szerzett számomra. Bencédi Pál pedig Bruz Lajos munkájából kikereste az algyógyi fürdő sok érdekességének említése mellett a néprege részletet is. Eszerint két tündér birtoka volt a fürdő területe, amikor még arrafelé nem éltek emberek. Ez a szép tündér-testvérpár, akik értették a madarak beszédét is, tejben fürödtek a sziklateknőben és boldogok voltak, amíg az emberek oda nem jöttek. Ekkor azokkal barátságba jutva, megromlottak erkölcsileg. Az emberek, az ifjak hittek a tündérekben, de elvesztek, később a tündérek is elpusztultak és a szép helyen kígyók és gyíkok ütötték fel tanyájukat. Kérő fürdő értékes forrásvizét 1715-ben Büdöskút néven ismer11# 163