Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai

tik, mint az a Szolnok-Doboka megyéről készült monográfiában olvasható. Tulajdonképpen egy posvány mellett, illetőleg azzal összekeveredve használták gyógyítási célból 1824-ig. Ekkor a vármegyében a gyógyerejű víznek a posványtól való elkülönítését elhatározták. Vegyelemzést és további kutatásokat is javasoltak. Czakó János két év alatt a lecsapolást elvégeztette. Még építkezésekbe is belefogott, majd egyelőre két szobát és kádakat állított fel. Legelőször 1827-ben vegyelemezték a vizet. Akkoriban „4 font vízben (1 fontra 16 unciát számítva) találtatott 38 gr. murias natrium, 36 gr. sulfas nátrium, 6 gr. muriás calcium, 4 gr. terra calcatura. Ezenkívül gas. acidum és hydrithionicum". Czakó a hideg fürdő árát 6, a melegét 12 krajcárban állapította meg. A vizet „büdöskövesnek" találták, amelynek hőmérséklete 11 fok Reaumur szerint. Máj- és bélbajoknál, „dugulás" ellen javasolták használatát, sőt köszvény ellen is és bőrkiütések gyógyítására is. Még hipochondria esetében is használták. Két forrást különítettek el, a Bánffy és a Czakó forrást. Czakót, aki vagyonos ember volt és a megyénél pénztárosi szolgálatot látott el, megvádolták a fürdő hűtlen kezelésével. Vizsgálatot is indítottak ellene. Az alispánt bízták meg az ügy kivizsgálásával, aki 1852-ben készült el jelentésével. A hiányzó 3000 forint nem volt pótolható a Czakó-féle birtok felszámolásakor, (A vizsgálat 1837-ben vette kezdetét.) 1866-ban Zakariás József fegyintézeti főorvos vásárolta meg árverésen a fürdő ingatlanait. Hankó Vilmos 1889-ben vegyelemezte a forrásvizeket. Szerinte „ritkán előforduló, hideg sós kénes ásványvizek közé tartozik" a kérői források vize. Van még a vizekben glaubersó, szénsavas nátrium és szénsavas vas. „A Bánffy-forrásban több a kénhidrogén, a szabad szénsav és a konyhasó". A glaubersó és a szénsavas vas kevés, ezekben inkább a Czakó forrás bővelkedik. A szobránci és más külföldi vizek mellett a kérői igen előkelő helyet foglal el. Brunner Károly szerint a ritkábban előforduló sós kénes vizek közé tartozik a kérői víz. Alkalmazható csúzos bántalmak súlyosabb eseteiben, zsugorodások, merevségek, bőrfekélyek eseteiben, görvélykórnál, bujakórnál, idült izzadmányoknál, gége- és hörghurutnál, alhasi pozsga, bélhurut, aranyerek, májbaj, lépbaj és hólyagbajok eseteiben.