Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

Kolerajárványok időszakai a XIX. században Magyarországon New-York City-ben 1831-32 1832 1835—36 1834 1848—49 1849 1854-55 1854 1866-67 1866 1872-73 1886 1892 1892 A földrajzi és társadalmi tényezők bizonyára befolyásolják, módosítják ugyan a járványok lefolyását, azonban ezeket a logikailag könnyen belátható összefüggéseket, azok hatását és mértékét eléggé nehéz statisztikai adatok segítségével alátámasztani. A párizsi 1832. évi kolerajárványról 1834-ben nagyon részletes, a legjelesebb statisztikusok és hygiénikusok bevonásával összeállított és értékelt hivatalos jelentést adtak ki [41]. A jelentést jórészt szószerint idézi Chevalier professzor korábban említett munkájában [28], ahonnan az alábbi adatokat is vettük: 1000 lakosra jutó kolerahalálozás 27,44 12,21 29,20 28,32 26,86 14,90 9,39 11,14 16,12 45,87 29,29 18,44 A jelentés megállapítása szerint nem a legtágasabban lakott kerületekben legalacsonyabb a halálozás és fordítva, nem is a legzsúfolA kerület egy lakosára jutó terület (m'

2

) 84 83 65 59 41 35 31 25 21 20 12 12