Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

tabb kerületekben a legmagasabb. Miután nem láttak egyértelmű kapcsolatot a két adatsor között, előbb városnegyedenként, majd utcánként, sőt házak szerint vizsgálták a zsúfoltság és mortalitás összefüggésének problémáját. Végül kimutatják, hogy a legelhanyagoltabb, legszegényebb, piszkos és zsúfolt házak azok, amelyekből a kolera áldozatai kikerülnek, tehát a zsúfoltság a járvány terjedését elősegíti. E tisztán kvalitatív megállapításhoz azt a megjegyzést szeretnénk fűzni, hogy mai fejlettebb statisztikai módszereinkkel (eleve feltételezve, hogy a kiindulási adatok elfogadható pontosságúak) már a kerületek szerint összeállított két adatsor között is szignifikáns pozitív irányú egybehangzóság mutatható ki a Spearman-féle rangkorrelációs együttható segítségével, amelynek értéke esetünkben 0,891112. A t próbával végzett számítás szerint ez a szoros egybehangzóságra utaló érték 95%-os valószínűségi szinten szignifikáns (tp-21 = 2,203, P < 0,005). A párisi adatokkal végzett elemzéshez hasonló számításokra saját adataink is számos lehetőséget nyújtanának, amennyiben további demográfiai és helytörténeti kutatások révén a területre, népességre és társadalmi-gazdasági viszonyokra vonatkozólag a jelenleginél megbízhatóbb részletes adatokkal rendelkeznénk. Területileg részletezett feldolgozásunk révén ismét kitűnt, hogy korszakunkban az egész országra vonatkozólag csupán az egyes országrészek, törvényhatóságok, városok részadataiból kiindulva lehet a valóságot megközelítő, differenciált képet alkotni. A kolera — mortalitásnak a népességfejlődésre gyakorolt hatásának számbavétele csupán az igen jelentős területi különbségek figyelembevételével képzelhető el. A járvány lefolyása hazánkban — a külföldhöz hasonlóan — nem ad lehetőséget egyértelmű állásfoglalásra. Ezért a járvány eredetére és terjedési módjára vonatkozó — egymástól igen eltérő — nézeteket érthetőnek kell tartanunk. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az 1831—32. évi járvány az első volt Európában, amely éppen ismeretlensége folytán még a jogosnál is nagyobb rémületet és pánikot keltett. Vitatott az irodalomban az egészségügyi rendszabályok, védőintézkedések kérdése is. Úgy véljük, megengedhetetlen volna a