Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Magyar kiválóságok és családtagjaik elmebajainak története

eleinte nyugodt volt, majd hirtelen izgalom jelentkezett nála. „Igen tömött nyelvezete, kifejezései válogatottak, fellengősek. Két gyermeke van, egyik a püspöki pályán van, ő gyakran beszél velők, kikérdezve hol van, azt mondja a birtokán. Ő nem kívánkozik övéihez. Szellemileg úgyis mindig együtt vannak". 1886. június 4-én „A beteg csendesen, nyugodtan ül egy helyen. Magában beszélget és nevetgél, kérdésekre válogatott kifejezésekkel teljesen zavartan felel. Sem időben, sem helyben nem tájékozott". 1877. január 20-án nyugodtan viselkedik, de állandóan zavart. „Kérdésekre adott feleletei zavartak, fellengző kifejezésekkel telvék. Könyvünkbe eme sorokat írta: Három rózsának egy illatja, kék színre eladva, az ég mesterének titka". 1888-ban állapota nem változott, de olykor álmatlansága ellen chlorált rendeltek részére. Július 20-án „szalmakalapja foszlányos lett, de ő azt semmi szín alatt ki nem cseréli." Augusztus 20-án „a nyár végével szalmakalapjából is csak egy fezforma maradt meg, de ő ehhez hű maradt s felett élcelődve legfölebb mosolyog". 1889. június 13-án írják: „A Jézussal akar beszélni, mert annak sárga vagylagos haja volt". Szeptember 6-án kérdezve tőle, hogy van, azt feleli „mint a tintatartó lyuka". 1891-ben általában tétlen, a kérdésekre nem válaszol. 1892-ben zavart, néha erőszakos. 1893-ban február 17-én zavart, támadó fellépése miatt „isoláltatott". Menstruációs zavarok (kimaradás) is felléptek az év folyamán. Augusztus 27-i bejegyzés „nem változott". Itt található Niedermann igazgató főorvos láttamozása. Szeptember 6-án írják: „igen rendetlen, folyton a köpőládák tartalmát babrálja". A későbbi hónapokban átmatlansága miatt kezelik, „csak 2 gr. chlorálra alszik" jegyzik meg. 1895-ben mindegyre a köpőládákat „bolygatja". Az 189(5. és 1897. években rendszerint tisztátalanságáról tesznek említést, a ruháiba köpdös és a köpőládákban babrál, álmatlan és zavart. 1898-ban elbutulást észlelnek nála, de a testi állapota kielégítő. A következő években is változatlanul a szellemi hanyatlásáról és a tisztátlanságáról írnak. 1901. november 29-én Bolyó Károly igazgató ellenőrizte a kórrajzvezetést. 1902. január 7-én ablaktörést jegyeztek fel. Epstein főorvos neve is szerepel Bolyó igazgatón kívül a kórlefolyás-leírás ellenőrzésekor. 1904-ben már Nagy Dezső főorvos is végzett ellenőrzést, amint névaláírása bizonyítja ezt. 1905-ben május 31-én feljegyezték róla: „rendetlen, tisztátalan, maga alá piszkít, ruháiba 4 Orvostörténeti közi. 49