Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Könyvismertetés - Friedrich Herneck: Albert Einstein. Ein Leben für Wahrheit, Menschlichkeit und Frieden (Vida Tivadar)

Rátérve magára a műre (31 — 286., 11.), ez három részes: az I. részben elmondja Tschirnhaus, „minő alkalommal és milyen eljárással jutottam arra az útra, . . . amely az igazság önálló felfedezésében rejlik". — A II. rész általános szabályokat tartalmaz a felfedezés tudománya (heurisztika) számára, mégpedig matematikai és fizikai példákon bemutatva. — Végül a III. rész azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „mindenekelőtt mely tárgyat kell kikutatnunk, hogy az életünket kellemesen és a legnagyobb élvezettel tölthessük el". Etikai, ismeretelméleti és logikai nézetei Spinoza és Descartes bölcseletének hatására vallanak. Ami magát a fordítást illeti, az eredeti (latin) szöveg nélkül nehéz az értékeit vagy hibáit kidomborítani. Általában a német szöveg gördülékeny, bár eléggé híven követi az alárendelős latin szerkezet hosszú körmondatait. Nem érthető azonban, miért kellett a könyv alcímét minden megjegyzés vagy magyarázat nélkül ennyire szabadon fordítani: „valódi logika kísérlete, amelyben ismeretlen igazságok felfedezésének a módszere kerül megtárgyalásra" ? Ez az 1687-i, I. kiadás alcíme. Az 1695-i, Lipcsében megjelent II. kiadás (amelynek alapján ez a német fordítás készült) szó szerint ezt a címet viseli: „Az elmének orvossága, vagyis a felfedezés tudományának általános szabályai." Végül érdemes megemlíteni, hogy orvostörténeti szempontból sokkal érdekesebbnek ígérkezik E. W. von Tschirnhaus első megjelent traktátusa, a „Medicina coproris seu cogitationes admodum probabiles de conservanda sanitate" (I. kiadás: 1686. Amsterdam, II. 1695. Lipcse), amelynek német fordítása utoljára J 708-ban jelent meg, 12 általános szabályt tartalmaz az egészséges életmódról. Mint Zaunick professzor az életrajzi részben megjegyzi (12. 1.) mindeddig nem képezte orvostörténeti vizsgálódás tárgyát. Legyen szabad remélni, hogy az ismertetett sorozatban erre is sor kerülhet. * Friedrich Herneck : Albert Einstein, Ein Leben für Wahrheit Menschlichkeit und Frieden — Berlin, 1963. Buchverlag der Morgen, kis 8°, 261 lap. A szerző, filozófiai doktor és habilitált magántanár könyve előszavában azt vallja, hogy „a tudománytörténetnek népszerű formájában is olyan legendáktól mentesített, történelmi szempontból hű Einstein-képre kell törekednie, amely megfelel egyúttal a kor követelményeinek." Feladatát kétsíkúan igyekszik megoldani. Egyfelől végigkíséri Einstein életét születésétől a haláláig (1879 — 1955), másfelől nem bonyolódik bele merőben szaktudományos kutatásainak az átlagosan művelt olvasó számára fáradságosan követhető elemzésébe, hanem igyekszik azt törté-