Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Könyvismertetés - Ehrenfried Walther von Tschirnhaus: Medicina mentis sive artis inveniendi praecepta generalia. Edit, nova (Lipsiae, 1695)

Biztosra vehető, hogy Semmelweis jubileumi évében a magyar orvostörténészek örömmel veszik majd ennek, az eddig feltáratlan levéltári anyagnak a közzétételét, s azt is, amit E. Lesky, a Bécsi Egyetem Orvostörténeti Intézetének sokoldalúan képzett vezetője Semmelweisnek a pesti egyetem szülészprofesszorául történt meghívásáról ír (78 — 83. lapok), még az esetben is, ha talán az adatokból levont következtetések tekintetében nem lesznek mindig egy véleményen az írónővel. * Ehrenfried Walther von Tschirnhaus ; Medicina mentis sive artis inveniendi praecepta generalia, Editio nova (Lipsiae 1695). Első teljes német fordítása és kommentálása Johannes Haussleitertől, Halle/Saale. Egy címképpel és 26 képpel. Johann Ambrosius Barth kiadóvállalat, Lipcse, 1963. 26x20 cm. Haussleiter fordítása az Acta Historica Leopoldina 1. számaként jelent meg. Ez a Rudolf Zaunick professzor vezetése alatt álló kiadványsorozat a Leopoldina nevű német természettudományos akadémia természettudomány- és orvostörténeti levéltárából tesz közzé értekezéseket. Ennek az 1. számnak az értékét a nem szakember számára nagyban emelik a sorozat-szerkesztő Rudolf Zaunick bevezető Tschirnhauséletrajza és néhány függeléke, valamint a Herbert Oettel (Oberhausen, Rheinland) tollából származó matematikai-történeti megjegyzések. Az életrajzzal kapcsolatban a VII. függelékben (Genealógiai adatok E. W. von Tschirnhaus-szal kapcsolatban) megtudjuk, hogy a családnév valószínűleg az észak-csehországi Cernousy (= fekete bajusz) község nevének németesített alakjából származik (Tschernhausen). Ez lehetett az ősi fészkük. De már az első, okiratban szereplő ős, Albrecht von Czernhausen „Ossek faluban" él, mely néhány km-re fekszik a Neisse menti Görlitztől délre. Magyar szempontból érdekes, amit az ottani Tschirnhaus-birtokkal kapcsolatban Zaunick tanár itt megjegyez: „Ebben a faluban a nevezett Albrecht von Tschirnhaus birtokát 22 márkás járadék fejében eladta két Schleiffe- és két Aczel-testvérnek (János herceg hűbérlevele a vevők részére, Prága, 1388. február 24-ről.. .)" (371. 1.). Az életrajzból egyébként megtudhatjuk, hogy Tschirnhaus bizonyos értelemben megelőzte LeibnizzX. a német felvilágosodáskori filozófia megalapozásában. Mint gyakorlati fizikus és technikus pedig rájött a kínai porcelán gyártási módjára, elsőnek Németországban — szemben a közhiedelemmel, amely Böttgert tartotta annak (1708 októberében, néhány nappal halála előtt).