Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet" kórháza történetéből

gondnok engedélyezi. Egyedüli feltétel, hogy a szolgálat érdekeibe ne ütközzék és hogy a szabadságot kérő hivatali működése alapos kifogás alá ne essék. Erre a „rendes" szabadságra az igazgatónak, a főnökasszonynak, az intézőnek és a kezelőtisztnek feltétlen joga van. Négy hetet meghaladó rendkívüli, fizestésnélküli szabadságot is a főgondnok engedélyezhet, ha a négy hetet már kiélvezte az érdekelt (betegség, halálozás stb. esetén). Az orvosi segédszemélyzet részére 3, a többi személyzet 14 napot meg nem haladó időtartamra az igazgató, négy hetet meg nem haladó időtartamra a főgondnok engedélyezhet szabadságot, amennyiben a szolgálat érdeke azt megengedi. A cselédszemélyzet szabadságidőt nem nyerhet, részükre azonban a gazdasági intéző, ill. a főnökasszony adhat egy napot meg nem haladó eltávozási engedélyt. Betegség esetén az állandó alkalmazottak és az ápolónők hat hónapig összes illetményeiket húzzák. Az igazgató választmány ezt egy évre meghosszabbíthatja. Ezt követően a betegség esetén a végellátás következik. Kivételes esetben, ha a gyógyulás remélhető, az érdekelt még egyévi, illetmény nélküli hosszabbítást kaphat. A szolgák és cselédek bére egy hónapon túl meg nem hagyható. A kórházban lakással bíró alkalmazott betegsége alatt ingyenes gyógykezelésben részesül. A lakással nem bíró altisztek, szolgák, cselédek az egylet költségén egy-egy hónapig, a főgondnok határozatából tovább is, ápoltatnak. Három hónap után azonban a szolgálatból fegyelmi úton elbocsájthatók. („Ha szolgálati kötelességeinek teljesítésére bármi okból végképp képtelenné vált.") A betegség miatt elbocsájtott szolgák és cselédek, ha legalább egy évig szolgálták az egyletet egyhavi, az állandó alkalmazottak két havi fizetést nyernek végkielégítésül. Elhalt szolga, vagy cseléd temetkezési költségeire 40 K-t utalványoz az igazgatóság. Az alkalmazottak szolgálati kötelezettségei általában a következők: a) a szolgálati teendőknek legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint való teljesítése; b) a megszabott hivatalos órák pontos megtartása; c) az elöljárók iránti tisztelet és engedelmesség;