Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet" kórháza történetéből

d) a tiszttársak, a betegek és felek irányában illedelmes bánásmód; e) az erkölcsös és józan életmód; f) a kórház tekintélyével össze nem egyeztethető állásoktól, üzletektől és foglalkozásoktól való tartózkodás; g) a szolgálati kötelesség teljesítéséért, vagy elmulasztásáért, vagy ezen eseten kívül is a kórházzal bármi szállítási viszonyban levő felektől származó ajándékok elfogadásától való tartózkodás. Az alkalmazottaknak a kórházzal vagy az egylettel vagyoni érdekeltségi viszonyt fenntartaniuk nem szabad. Az indokolás megjegyzi, hogy a szolgáknak adott apróbb, szokásos borravaló elfogadása tilalom alá nem esik (pl. kabátfelsegítés, kocsihozás stb.). Az alkalmazottak kártérítési kötelezettsége világosan körülhatárolt. Az alkalmazottak mindegyike eljárásáért a kórház irányában felelős és amennyiben helytelen eljárásból, vagy mulasztásból a kórháznak kára származott, kártérítéssel tartozik. Hasonlóképpen megtéríteni tartozik minden kórházi alkalmazott azt a kárt is, amelyet a kezelésükre, használatukra, felügyeletükre, ellenőrzésükre bízott kórházi dolgokban szándékosan, vagy gondatlanságból okoztak. Nem tartozik kártérítéssel az az alkalmazott, ha a kár olyan eljárásból származott, amelynekhátrányos következményeiről az alkalmazott elöljárójának jelentést tett és az elöljáró az eljárás teljesítését ezután is írásban meghagyta. Ha a kár többek hibájából származott, mindegyik kártevő a saját hibája által okozott kármennyiségért felelős. Ha azonban az egyes részek aránya nem állapítható meg, valamint szándékosság esetében, a kártevőket egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli. Ebben a kérdésben a főgondnok határoz és a kártérítési összegnek az alkalmazott fizetéséből — belátásához képest kisebb havi részletekben — való behajtását elrendeli. Érdekes, hogy a férfialkalmazottak nősülésükhöz az igazgatóságtól engedélyt tartoztak kérni. Ez az engedély 1400 K fizetésen felül meg nem tagadható. Ha a fizetés ettől kisebb, olyan saját jövedelmet, vagy a jegyes és hozzátartozói részéről olyan hozzájárulást kell igazolni, amely a fizetést évi 1400 K-ra kiegészíti. Az engedély nélküli