Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére

gia mesterséges nemspecifikus megváltoztatására állatkísérletekben. Karczaggal vizsgálati methodikájukkal csak azt bizonyították, amit abban az időben Much is megállapított, hogy bizonyos beavatkozások megváltoztatták a tuberculosis súlyosságát. Ezen külső befolyásoló tényezők nagy jelentőségére azután később is felhívták a figyelmet az összes allergiás betegségek tüneteinek megjelenésében (pl. a szerző). De, hogy ebben mi az, amit akkor allergiának neveztek vagy mi az, ami anaphylaxiás pathomechanizmussal, vagyis az antigén—antitest kötéssel magával összefügg, az tisztázatlan maradt, amit Korányi maga is hiányolt. Végeredményben Korányi immunológiai- pathogenetikai conceptioja bizonyos fokig ma is helytálló, mint azt a későbbi években Kováts Ferenc összefoglaló tanulmánya a Rajka-féle nagy gyűjtőmunkában is bizonyítja, de mégsem a mi értelmezésünknek megfelelő káros következményekkel járó anaphylaxiás pathogenetikai bázison nyugszik. Ezt a látszólagos ellentmondást volna hivatott Schick egyik kongresszusi elnöki megnyitója tisztázni. B. Schick az American College of Allergists 195G. évi április 18-i kongresszusán elnöki megnyitójában, „a physiologiás és pathologiás allergia" című előadásában mondta: „az allergia a sejtek megváltozott reactiója idegen allergenek bejutására, amely reactio tulajdonképpen physiologiás jelensége a szervezet védekező alkalmazkodásának. Az allergia a megmentőnk, amelyért hálával tartozunk a természetnek. Csak az a baj, hogy újabban eltorzított formájában használják az allergia kifejezést a physiologiás jelenségek kóros eltéréseinek megjelölésére. Az allergia physiologiás alakjában a szervezet gyorsabban reagál valamilyen antigenre, amennyiben annak már egyszer ki volt téve. Ez a második bejutás gyorsabb, erélyesebb, fokozottabb reactioban jelenik meg, mint első ízben és képessé teszi a szervezetet arra is, hogy elbontsa, semlegesítse az antigenkötés következtében keletkezett anyagokat". Schick szavai megszívlelendők, ha helyesen akarjuk értelmezni a klinikai allergologia további fejlődését. Kétségtelen, hogy bizonyos nehézségeket kell áthidalnunk a fertőző betegségekkel kapcsolatos allergia ismeretében és a klinikai allergologia kórképeinek magyarázatában. A klinikai kórképek keletkezésében az allergiás pathomechanizmus nem tekinthető teljesen physiologiás folyamatnak, hiszen éppen az allergia megszüntetésére törekszünk. Preisz intézetéből számos immunológiai kérdés megoldása indult