Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az étrendről

megnedvesednek és felmelegszenek. Azért melegszenek fel, mert mélyen fekszenek és védettek, nem söpri végig a szél. Azért nedvesednek meg, mert azok a termények, amelyekkel az emberek táplálkoznak nedvesebbek és a levegő is sűrűbb, az állóvíz miatt. A mélyen fekvő, nem nedves vidékek kiszárítanak és felmelegítenek. Felmelegítenek, mert védetten, mélyen fekszenek. Kiszárítanak, mert azok a termények amelyeket megteremnek szárazak és mert a levegő száraz és táplálékul kivonja a testből a nedvességet, hiszen nem talál más, ennél nedvesebbet, a mivel táplálkozhatna. Amelyik vidéket délfelől hegyek védik, ott egészségtelen, kiszárasztó déli szelek fújnak. Amelyik vidéket észak felől védik hegyek, ott az északi szelek zavarokat és betegségeket okoznak. Ott ahol északra mélyen fekvő helyek vannak, vagy ha szemben északon sziget fekszik, a nyári szelek meleget és betegséget hoznak, mert sem e vidékeket végigsöprő északi szél nem hoz tiszta levegőt, sem a nyári szelek nem frissítik fel. 38. Ami a szeleket illeti, így ítélhetjük meg természetüket és tulajdonságaikat. Minden szél megnedvesíti és felfrissíti az állati testeket és a föld terményeit. Azért, mert ezek a szelek hóból, j égből folyamokból, tavakból és nedves és hideg földből erednek. A legerősebb szeleket a legerősebb és legnagyobb feltételek (előbbi feltételek) hozzák létre. A gyengébb szeleket gyengébb és kisebb feltételek. Mert amiképpen minden állatban lehelet van, azonképpen minden másban is több-kevesebb van, nagysága szerint. Ezért minden szél hűsítő és nedvesítő virtusú. De aszerint, hogy milyen vidékeken és helyeken hatolnak keresztül, a szelek megváltoznak, különbözővé válnak: az egyik hidegebb, melegebb, nedvesebb, szárazabb, egészségtelenebb vagy egészségesebb mint a másik. így ítéljünk a szél tulajdonságát meghatározó okokról: az északi szél hideg és nedves, mert hideg és nedves helyekről indul ki és hideg és nedves helyeken halad át, amelyeket nem süt a nap, tehát nem szárad ki a levegő és nem kötődik meg a nedvesség itt. Tehát vele született természetével érkezik a lakott vidékre. Hideg a közel lakóknak, kevésbé hideg a távolabb lakóknak. A déli szél olyan tájakról fúj, amelyek természete hasonló az északi szél kiindulási helyéhez. Mert a déli pólusról, a hó és a jég birodalmából érkezvén, szükségszerűen a kiinduláshoz közel lakók számára olyan, mint az északi szél nálunk. De nem tartja meg