Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az étrendről

.9. Ami a nőstényt és hímet illeti, alább kifejtem, hogy miért képződik egyik, vagy másik. De bármilyen nemű is az, amit az alkalom elvisz és ami megtalálja a harmóniát, a tűz mozgatja, mivel nedves. Mozogván felizzik, és az asszonyba bejuttatott levegőből és ételből táplálékot von ki. Először ez a vonzás mindenütt egyformán hat, addig, míg a test lágy. De a mozgás és a tűz kiszárítja és megszilárdítja. Megszilárdulva, a külseje megkeményedik. A bezárt tűz már tud elég táplálékot vonzani és a környező felszín sűrűsége miatt nem hajtja ki a levegőt. A belső nedvességet fogyasztja tehát. A természetüknél fogva szilárd részeket, amelyek egy ponton sűrűek és szárazak, nem használja fel táplálékul a tűz. Olyan mértékben, ahogy fogy a folyadék, megerősödnek és kondenzálódnak: ezeket csontoknak és ereknek nevezzük. A tűz az elvegyült nedvességet kivonja és a test természetes diszpozícióját mozgásba hozza ilyen szükségszerűség útján: a szilárd és száraz részeken át — tekintve, hogy nincs táplálékuk — nem nyílhat tartós út, de a nedves és lágy részekben igen, mert van táplálékuk. Ezekben a részekben tűz által meg nem emésztett nedvesség is található és ez állandóan összébb húzódik. Tehát a minden oldalról bezárt, legbelső tűz a legbőségesebb és a legszélesebb utat töri magának. Mert itt volt a legtöbb nedvesség. Ezt a helyet hasnak nevezzük. Mivel nem jut kívülről táplálékhoz, kitör innen és kiformálja a levegő útjait, a táplálék bevezetésére és elosztására való utakat. Ami a bezárt tüzet illeti, a test többi részében három körforgást végez. A tűz legnedvesebb részei ott maradnak, amit vena cavanak nevezünk. Középen a víz maradéka összehúzódik és megkeményedik. Ezt húsnak nevezzük. 10, Egyszóval a tűz mindent az egész testben a saját természetének megfelelően rendez el, az összjáték (nagy egész) mintájára, a kicsit a nagynak megfelelően, a nagyot a kicsinek megfelelően. A nagyon széles has a száraz és a nedves raktára, az egésznek ad és az egésztől kap. Hasonlatos a tengerhez: táplálja az élőlényeket, a csecsemőit, megöli azt ami lényétől idegen. A hideg és meleg levegő útját hideg és nedves, megszilárdult víz veszi körül. A földet formázza, azt a földet, amely mindent, ami beléhull átalakít. Megemészt és szaporít: híg víz és légies tűz, látható és láthatatlan diszperzióját készíti el, sűrű (szilárd) tüzet választ ki. Itt minden