Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

módik. 1925. októberében a VKM. pl. elrendeli „.. .hogy a .. .hallgatóság 2-nél több félévre csupán azon egyetemen iratkozhatik be, amely egyetemen felvétetett." Ezen intézkedés, a „rayonirozás" ellentétben áll a tanszabadság eddigi elveivel és a Kart heves tiltakozásra készteti [106]. Az „engedetlenkedő" pesti Kar nem számíthat külön gazdasági juttatásokra sem a VKM.-nél. A volt Károlyi-uradalmakból pl. az egyetem 600 hold földet kér szűkös jövedelme pótlására, de a Károlyi-uradalmak felett rendelkező VKM. a kérést kereken elutasítja [107]. A rossz viszony miatt, de gazdasági indokok miatt is a budapesti orvoskar anyagi részesedése a költségekből csökkent. Erre maga Klebelsberg is utal a kultusztárca prcgramvitájában, 1925. február 20-án a parlamentben: „Vegyük az orvosi Kart. Hallom, hogy itt egyesek azt számítgatták ki, hogy Budapesten miután sok a hallgató, kisebb átlag kerül 1 — 1 hallgatóra, ha az egyetemi költségeket felosztjuk a hal'gatók száma között. Ez nagyon szomorú statisztika mert azt jelenti, hogy 1 — 1 tanárra, 1 — 1 klinikára, 1 — 1 laboratóriumra igen sok hallgató esik" [108]. Klebelsberg e jelenséget — különben a maga helyén indokoltan — a vidéki egyetemek hallgatói létszámának növelése melletti érvelésre használja fel. Klebelsberg művelődéspolitikai elgondolásaiba tartozik, hogy német és amerikai mintára — mint a gyűjteményegyetemnél is láttuk — a kutatók egy jelentékeny részét kivonja az egyetemek hatásköre alól és önálló kutatóintézeteket hoz létre (ilyen pl. a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet). Ez az elv szintén ellenkezést vált ki az egyetemen belül. Grósz Emil egy fentebb már említett beszédében válaszol is erre a tendenciára: „...szilárd meggyőződésem, hogy a kutatóintézeteknek, melyek eszméje a Humboldt-tól, felélesztése Harnacktól, megvalósítása a német császártól származik, melyek egyikét a vallás és közoktatásügyi miniszter gondoskodásából a Balaton partján építenek, az egyetemekkel szoros kapcsolatban kell maradniok. Az egyetemek nem nélkülözhetik a kutatás műhelyeit, ezek pedig elsorvadnak az egyetem tápláló ereje nélkül." A fenti példák, amelyek Klebelsberg az egyetemektől eltérő koncepcióira utalnak, s a diktatórikus vezetési elvek egyikére-másikára mutatnak rá — már a minisztérium és a Kar közötti ellentétek másik 18 Orvostörténeti Könyvtár közi, 273