Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

országok egyetemi fejlesztése ütemétől is. Jellemző, hogy 1920 és 1937 között Jugoszláviában 320, Romániában 292, Csehszlovákiában 423 új tanszék keletkezett az összes egyetemeken és karokon, Magyarországon viszont csak 54 [103]. A Horthy-korszak társadalmi viszonyai között még klebelsbergi, a felső- és középosztály oktatási érdekeit néző és nyugat-európai képzést utolérni akaró reformok sem valósulhattak meg az említett osztályok érdekében. „Az oktatási piramis" csúcsát (az egyetemeket) erején felül építő, közép részét (középiskola) a középosztály kedve szerint reformáló és alsó részét (népiskola) nem megalapozó Klebelsberg a társadalmi valóság rideg talaján lényegében elbukott elképzeléseivel. A menekült egyetemek fenntartása kérdésében elfoglalt klebelsbergi álláspont, bár a „magyar kultúrfölény" elgondolás talajáról fakad, történelmileg helyesnek bizonyult. Klebelsberg arra is hajlandó volt, hogy a pécsi egyetem numerus clausus kérdésében elfoglalt liberálisabb álláspontját e politika érdekében nyilvánosan megvédje [104]. Klebelsberg álláspontja — bár a középosztály nőtagjainak érdeke sugallta, mint azt már kimutattuk — reálisabbnak bizonyult a nők felvétele kérdésében, mint a budapesti orvoskaré. A budapesti orvoskar mereven szemben állt Klebelsberg „gyűjteményegyetem" tervével szemben, amely a múzeumok és könyvtárak központi egyesített intézménye lett volna, saját kutatói státuszokkal. Klebelsberg a „gyűjteményegyetemnek" az egyetemen kívül folyó kutatómunka dologi és személyi bázisát próbálta megteremteni és a gazdaságilag fenyegetett kutatókat akarta szervezett állásokhoz juttatni. E terve azonban — tekintettel arra, hogy egyetemi intézmények pl. könyvtárak, egyetemtől való elszakítását jelentette volna az intézkedés — kiváltotta a karok intézményféltését, autonómiaérzékenységét. Az 1922. szeptember 26-i ülésen Nékám Lajos hiába terjeszti elő pártolólag a gyűjteményegyetem tervét, azt a Karban 20 : 4 arányban leszavazzák [105]. A különböző kérdésekben kibontakozó ellentétek miatt a budapesti orvoskar és a VKM. viszonya fokozatosan romlik. Szerepet játszik ebben a VKM. egyre fokozódó autonómiaellenessége is. Klebelsberg miután a karokkal való egyezkedésben nem látja biztosítva céljai elérését, egyre inkább a parancsoló módszerekhez folya-