Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

radikalizálódtak, sajnos a Horthy-korszak viszonyai között inkább a szélsőjobboldali radikalizmusnak volt meg a termőtalaja. Komis Gyula a már idézett felsőoktatási kongresszusi beszédében ugyancsak a radikalizálódás jelenségét emeli ki, az egyetemet érintő szellemi áramlatok sorában, de ő még pontosabban nevén nevezi a jelenséget : „A munkásság politikai hatalma most egyszerre kitárta az egyetem kapuit a nagy tömegek előtt, az egyetemi tanulmányhoz szükséges előképzettségre való tekintet nélkül. Az orosz egyetemet egyik napról a másikra demokratizálta Lenin, amikor proletár munkásifjakkal töltötte meg" [79], Majd hazánkról szólva: „Nálunk a demokrácia nevében a Károlyi Mihály-íéle uralom s a bolsevizmus iparkodott ledönteni az egyetemrejutás, a magasabb művelődés természetében rejlő korlátait" (kiemelés: VL.) [80]. Az „Egyetemre kerülés észszerű korlátai" — az osztálykorlátok egyébként Kornis szerint Magyarországon nem érvényesülnek („.. .a munkásosztálynak nagy számú fiai látogatják főiskoláinkat") [81]. A rendszer e rendkívül művelt és szemmelláthatólag a ferdítésektől nem visszariadó ideológusa is emellett már veszélyt lát a lecsúszott középosztály egyetemre áramlásában („.. .a középosztály lába alól is kihullván az anyagi talaj, ezzel együtt sokszor szellemi hagyománytőkéje is veszendőbe megy...") [82] és programként az egyetem „arisztokratizálását" tűzi ki célul. A „szellemi arisztokráciája" a képesség lehetett volna csupán, de az össznépi tehetségek elől a magas egyetemi költségek és a társadalmi osztályelőítélet kettős vesztegzára végig az egész Horthy-korszakban lezárta az érvényesülés útját. Az egyetem továbbra is a vagyonosoké és a középosztálybelieké maradt; ki tehetségesen, ki tehetségtelenül, de alapjában csak innen léphetett a falai közé. 5. Vizsgálódásaim célkitűzése - az egyetemek orvoskarainak társadalmi meghatározottsága és társadalomszemlélete — szempontjából jellemző és tanulságos az a kapcsolat, amely a legjelentősebb orvoskar, a budapesti és a menekült pozsonyi és kolozsvári egyetemek orvosi Kara között 1919-ben kialakult, s amely egymással szembeni magatartásukat hosszú időn keresztül meghatározta.