Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

azonban vállaimon óriási felelősség nyugszik. Ezt a felelősséget csak akkor lehet elviselni, ha az embernek hatalma is van hozzá.,. Amíg a magyar alkotmány szerint az irányadó tényezőknek... bizalmát bírom, addig kizárólag én vagyok hívatott megmondani, hogy magasabb kulturális szempontból mi szükséges, s mi nem és amennyiben ellenállásra találok, érzem magamban az erőt, hogy felfogásomnak érvényt szerezzek" [58]. A budapesti Karban levő nőellenes hangulat azért tudta ilyen soká tartani magát, mert a Kar túlnyomó többsége erre az álláspontra helyezkedett [59], A Kar liberális tanárai közül is nem egy, a nők felvétele ellen foglalt állást [60], Az évtized végén az I929/30-as tanévben a felvételi bizottság például a következőképpen foglal állást: „... a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a létszám férfiakból kitelik, a nőket háttérbe állítja. Ennek indokát a Kar előtt részletezni felesleges...". Érdekes a kivitelezés lehetősége: „.. .ott ahol a körülmények, egyebek között a szülők állása ezt kívánatosnak tüntette fel, egy pár nőt is felvett" [01]. A budapesti (és részben a debreceni) Kar nőellenessége egyik fontos tényezője a Kar és Klebelsberg vezette VKM. között kiéleződött „Kulturkampf "-nak és magának az orvoskarnak is sok kellemetlenséget okozott. A budapesti Kar ezen intézkedése több, mint egy évtizeddel megelőzi a német nemzeti szocialisták egyetemi nőellenes intézkedéseit, akik az egyetemre kerülő férfiak 10%-ában határozták meg az egyetemre beiratkozható nők számát, gazdasági és férfi érdekvédelmi okokra hivatkozva [02], Klebelsberg álláspontjával azonban más befolyásos művelődéspolitikusok nem azonosították magukat. Komis Gyula pl. egy 1928ban írt tanulmányában szintén a nők egyetemi felvételének korlátozása mellett áll ki és helyes rendelkezésnek tartja a nők százalékos arányának limitálását az egyes karokon [03]. A Horthy-fasizmus természetesen nem a nők egészének jogait védte 1920-os intézkedésével, hanem az uralkodóosztály és az azt kiszolgáló középosztály nőtagjai érdekvédelmét látta el. így érthető lesz, hogy a magatartása erősen disszonáns ebben a kérdésben. A gazdasági válság éveiben az új körülmények között végül maga a VKM. korlátozza 30%-ban a nők felvételi arányszámát [04].