Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

egyáltalán nem kívánatos az orvosi karra, igen sok igazságtalanságnak a csíráját és magvát rejti magába. A jövőben hozzájárulásomat semmi esetre sem adhatom ahhoz, hogy addig míg a felvehetők száma be nem telt, bárki aki tanulmányi és személyi minőségénél fogva a fennálló követelményeknek megfelel, az egyetemről elutasíttassék. Felhívom ennélfogva a tekintetes tanács útján az Orvostudományi Kart, megfelelő módon hirdesse ki, hogy a jövő tanévben való felvételüket a nők is kérhetik úgy az első, mint a felső évfolyamokra. A Kar pedig a beérkező kérvényeket vegye szabályszerű tárgyalás alá és a megengedett létszám keretén belül a jelentkező nőket az érvényben levő módozatok mellett vegye fel" [56]. A Kar e miniszteri leirattal — amely a VKM-nek egyre több nehézséget jelentő „nőkérdést" akarta utasításszerűen megoldani — is polemizál és álláspontját csak az 1920-as évek végefelé revideálja. A Kar és a kormányzat közötti belső polémia, a kérdés politikai jelentőségénél fogva ekkor már jó ideje nyílt vitává alakul át. Klebelsberg a sajtóban is állást foglal az orvoskar nézőpontja ellen. Már a Magyar Asszony c. lap 1924. évi 7—8. számaiban is vitázik a budapesti orvoskarral és elkötelezi magát a középosztálybeli nők érdekvédelmében. „A Magyar Asszony szellemileg és erkölcsileg egyaránt megfelel a kulturális igényeknek és támogatnunk kell, hogy magasabb szellemi pályákra mehessen. A Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára és a vidéki egyetemek orvosi fakultására felveszik a nőket és most a műegyetemre való felvételről lehet szó... Ellenben nagyon sajnálom, hogy a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Fakultásán bizonyos nehézséget támasztanak a nők felvételével szemben. A tanév elején a budapesti szülők kétségbeesett küldöttsége járt nálam azért, mert leányaikat, akik 3—4 év óta orvostanhallgatók, elvi okból nem veszik fel az egyetemre, így ők, budapesti apák és anyák, kénytelenek gyermekeiket Pécsre küldeni és költekezni azért, mert a Budapesti Egyetem Orvosi Karának ilyen vagy olyan az elvi álláspontja. Én akkor közbe is léptem, de mint hallom kedvezőtlenül intézték el kérésüket, s nem vették fel őket" [57], Klebelsberg a pesti egyetem orvoskarának ellenállását az egyetem autonómiájával kapcsolatban kialakult álláspontja igazolására is felhasználja és megfenyegeti az orvoskart: „Én nagyon tisztelem az egyetemek autonómiáját és arra is törekszem, hogy azt respektálják.