Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

folytán — jelent^ en emelkedik, különösen a budapesti egyetemen, ahol egyébként is az egész hallgatószám a háború alatt megtöbbszöröződött [42]. A fehérterror uralomrajutása után, 1919. augusztusában a budapesti kar numerus clausus javaslatában már a következő szövegezés található a nőhallgatók számának csökkentéséről: „Nagyon meg szeretnők szorítani a nőhallgatók számát. Ezek — bő tapasztalataink szerint csak rendkívüli nagy kivételekkel ütik meg a mértéket az egyetemen és az életben pedig éppen nem, bizonyítja ezt most már több évtizedes tapasztalat, melynek alapján mondhatjuk, hogy egy kiváló orvosnő sem fejlődött nőhallgatóink között, legnagyobb liberalitásunk dacára és évről évre süllyed kvalitásuk" [43], Az érv — a nőhallgatók szakmai színvonalának gyengesége azonban nem bizonyul elégségesnek. Hamarosan ezt férfi érdekvédelmi és erkölcsi érvekkel igyekeznek alátámasztani és ezzel indokolni a nők egyetemi felvételének korlátozását. Az 1919. augusztus 20-án tartott kari ülésen a numerus clausus bizottság még a következőket mondja: „Tény, hogy ezek egyrészt fokozott mértékben tódulnak a két utolsó félévben [44] az orvosi pályára, másrészt elfoglalták ott a hadbavonultak helyeit, tanársegédek, gyakornokok lettek, ezzel idősebb férfikollégáik elé kerültek és most megnehezítik éppen azoknak a továbbjutását, akik a háborúban a legtöbbet szenvedtek. A nőknek az orvosi pályára való bocsátása különben általános csalódást eredményezett. Egy részük testileg, némelyik morálisan is tönkrement... 20 év alatt egy sem vált közülük igazán kiváló orvossá. Exponált, önálló és fáradtságos munkára nem bizonyultak alkalmasnak; az orvosi pályában a legtöbb nem hivatást látott, hanem a férjhezmenetelhez segítő utat, amely azonban a családi élethez való természetes, a nőies előkészülettől eltérítette" [45]. Az egyetemközi tárgyalásokon a nők felvételének kérdésében a budapesti álláspont mégsem diadalmaskodhatott a vidéki egyetemek oktatóinak ellenállása miatt [46], A numerus clausus törvény végül is a nők egyetemi felvételének további korlátozására cikkelyt nem tartalmazott, így a budapesti orvoskar a maga hatáskörében érvényesítette álláspontját. Szemléletében azonban nem osztozott a szegedi és pécsi egyetem, ahol a Budapesten fel nem vett nők egy része el tudott helyezkedni. Ez 17 Orvostörténeti Könyvtár közi. 267