Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

viszont érthetően megdrágította — a budapesti izraelita eredetű — és végül ís vidéken vagy külföldön egyetemre felvett ifjak esetéhez hasonlóan — a nők iskoláztatási költségét. Az állampolgárok ezen csoportjából Ís csak a módosabbak tudták vállalni a külföldi vagy vidéki egyetemi élet fokozott költségeit (lakás, élelmezés) és fáradtságát. A budapesti Kar természetesen tiltakozik a nőhallgatók vidéki egyetemekre való felvétele ellen. A Kar 1920. október 12-i ülésén Bársony János szóváteszi, hegy a Pesten dolgozó kolozsvári és pozsonyi egyesített egyetemek elsőéves nőhallgatókat is felvesznek. Idézzük: „A testvéregyetem e határozata homlokegyenest ellenkezik a mi Karunk határozatával, amelynek helyességét pedig úgy a múlt pótévben, mint az idén is maga a miniszter is belátta.. [47]. Az 1920. november 22-i ülésen pedig már azt kifogásolják, hogy „...a Budapesten megtelepült két testvéregyetem... a női hallgatók felvételének ideiglenes szünetelése iránti kérelmüket tudomásul nem vette, de határozatunkkkal szemben újságban hirdették, hegy ők női hallgatókat is felvesznek" [48]. A két egyetem Pécsre és Szegedre történt leköltözése után sem változott — mint említettük — ezen egyetemek magatartása. A nők felvételének megtiltása a budapesti Karon érzékenyen érintette a fehérterrort. A karhatalomban ugyanis nők is tevékenykedtek, akik szerettek volna „érdemeik elismeréséül" egyetemre kerülni. A vallás-és közoktatásügyi minisztérium hamarosan rendeletet hoz, amelynek értelmében ,,... a harhatalomban levő nők beiratkozhatnak az egyetemre, bár e rendeletben elismeri az orvosi Kar ellenvetéseinek jogosultságát" [49]. A nők felvétele érdekében megmozdulnak a karhatalommal szervesen összefonódott ifjúsági szervezetek is. így 1920. márciusában az Országos Turul Szövetség előkészítő bizottsága kéri fel a Kart, hogy vegyék fel azokat a hallgatónőket, akiket a MOVE nevű ellenforradalmi szerv igazolt [50]. A pesti Kar a menekült egyetemi hallgatónőkkel sem kivételez, pedig ezeknek előnyük lenne egyébként a felvételeknél. Az 1920-as évek elején a budapesti orvoskar intencióit követi a debreceni orvoskar is, a két menekült egyetem viszont megmarad korábbi álláspontján, ami az egyes egyetemek hallgatónői aránya