Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

kar végig nem állta a történelem adta erőpróbát és épp a liberális tanárok megkésett állásfoglalásán lehetett lemérni az uralkodó álláspont nyomasztó súlyát. A hivatalos művelődéspolitikai állásfoglalást és osztályszempontot jól tükrözi Komis Gyula beszéde a Magyar Felsőoktatási Kongresszuson, ahol erről szólva kijelentette: „A világnézeti különbségbe beleszövődik a faji szempont is: Berlintől Varsóig, Innsbrucktól Bukarestig időnként antiszemita diákzavargások viharzanak. A szellemi munka súlyos válsága, az elhelyezkedés reménytelensége, az óriási értelmiségi proletariátus felszaporodása világszerte idegessé és ingerlékenyebbé, egyben politizálásra hajlamosabbá teszi az ifjúságot..." [41]. Világosan látják tehát, hogy az antiszemitizmus tulajdonképpeni alapja a szociális elégedetlenség. E köröknek azonban érdekében áll, hogy e szociális elégedetlenség ne csapjon át a valóságos társadalmi okok felismerésébe. 3. Egy más'k kérdés, amelyekben az orvoskaroknak állást kellett foglalniok, a nők felvétele az orvoskarra. Míg a numerus clausus törvény, amelyet a budapesti orvosi kar kezdeményezett, eredetileg nem tartalmazott antiszemita cikkelyeket — ezen utóbbi az uralomra került fehérkormányzat politikai koncepciója volt —, addig a nőkérdés felvetésében a kezdeményező fél a budapesti orvoskar. E kar merev nőellenességével, amelyhez következetes marad egészen az 1920-as évek végéig, nemcsak meggátolta a nők fokozottabb irányú felvételét saját karára, de szélsőséges álláspontja miatt a keresztény középosztály női érdekvédelmi szervezetével a MANSZ-szal és az egyetemi szövetségekkel is szembetalálta magát, sőt Klebelsberggd, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterrel is összeütközésbe került. Európában az egyetemek a nők előtt először Pétervárott (1861), majd Svájcban nyílnak meg (1807), de a nagy nyugati egyetemek, az angliai, németországi fakultások a nők felvételétől kb. a századfordulóig elzárkóztak. Magyarországon 1895-ben engedélyezi Wlassich Gyula a nők felvételét a bölcsész- és orvosi karokra. A többi Kar egyelőre a nők előtt zárva marad. Az első világháború idején a nők egyetemi felvételeinek aránya — a fiatal férfiak katonai behívása