Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

egyetemeket a zsidó hallgatók nagyobb arányú felvétele miatt. A cikk sugallói budapesti kari informátorokra támaszkodtak. Ugyanakkor az egyetemeken is akadt nem egy a kurzust támogató tanár, aki maga is antiszemita meggyőződést vallott. Bársony János pl. az egyetemi felvételekre jelentkezők tömegét sokallva megjegyzi : „Ijesztően rossz anyagból származik ez a sok jelentkező... különösen a zsidók oly alantas és nem sok jót sejtető társadalmi rétegből erednek), ahonnan aligha hozhat magával e pályára szilárd és nemes erkölcsi alapot. E körülményben találjuk meg az orvosi rend moráljának és tekintélyének szomorú lezüllését. Ezen mindenesetre változtatni kell és nem lehet a sok kereskedőt, pálinkamérőt, ügynök, napszámos, házmester, kézműves fiát válogatás nélkül az orvosi pályára ereszteni" [35]. Könnyű észrevenni, hogy ebben az érvelésben együtt van az antiszemitizmus klasszikus képlete: a faji gyűlölet és a feltörekvő társadalmi osztályok színrekerülésétől való félelem is. Az antiszemitizmus különösen a budapesti Kart érintette, vidéki Karokban ez a szemlélet lényegesen gyengébb volt. Sok egyéb mellett ez is egyik alapja lett a testvérkarok folytonos összeütközésének, amely szinte az egész Horthy-korszak idejét jellemzi. A pécsi és a szegedi egyetemen „szerzett jog" alapján (azaz az eddig végzett egyetemi félévek révén) többszáz budapesti egyetemről kitiltott hallgatót, köztük sok zsidó vallásút is felvesznek. A szegedi Kar sem rokonszenvezik a pesti kar egyes hangadóinak antiszemita magatartásával. Az egyik pesti antiszemita tanár így számol be a szegediek álláspontjáról: „...a szegedi egyetem tanácsa ui. azt állítja, hogy a zsidó nemzetiséghez tartozóknak semmiképpen sem minősíthetők azok, akik keresztények és magyar anyanyelvűek, mégha ők, vagy szüleik valamikor zsidók voltak volna is. Ha ettől az elvtől eltérnénk, mondja tovább a (szegedi, VL.) felterjesztés, akkor egyrészt a legnagyobb igazságtalanságok állnának elő, másrészt a legnagyobb zavar és bizonytalanság következnék be." Ehhez fűzi hozzá a pesti tanár: „.. .semmi sem jelenti jobban a szegedi egyetem, úgynevezett liberális mentalitását, mint a fenti kijelentése és megállapítása" [36], Valóban a vidéki orvoskarok, különösen Pécs és Szeged, nemcsak a „szerzett jog" tekintetében, de a numerus clausus értelmezésében is lényegesen liberálisabban viselkednek, mint a pestiek. Pesten