Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Kótay Pál: Pápai Páriz Ferenc drezdai útja (1672)

A földrajz és társtudományai felőli emlékek veszik körül jó húsz év múlva is az enyedi magányban, amikor a külföldi akadémiákon tanuló tanítványának, Teleki Pálnak, a kancellár fiának figyelmébe ajánlja: „. . .mind a két Sphaerat tanollya meg jól, ne legyen benne hospes, legyen mind Geographica, mind Astronomica cogio cognitioja, az História és Politika mellett." Pár év múlva ugyancsak egy Telekihez küldött levélben így ír: „Küldjön kegyelmed nekem proximo occasione valami új Mappákat, kiváltképpen Europeas et Terrae Sarmatae." Majd egy év múlva ismét: „Ha Zalányi Boldizsár Ur én nálam emlékezetet fel akar emelni, küldjön valami új mappákat es Effigium Principum cum foevere meg tálálly ő kegyelme nálam" Az ötödik teremben számtalan különböző alakú tükröt lát. „Itt láttam Cornu genuinum (non fossile) Unicornis." — írja. A mesebeli egyszarvú állat legendája itt is kísért. Ez a Görögországból odakerült szörny abban az időben a gyűjtemény igen nagy értékűnek tartott darabja. Martin Zeller azelőtt húsz évvel „Topographia Superioris Saxoniae" című, Merian művészi metszeteivel díszített, IG50-ben megjelent munkájában erről így ír: .. .Fürnemlich aber ist daselbst zu sehen ein sehr grosses wannaftiges Einhorn samt einem Pfeile von Einhorn, so wegen seiner Grösse und Rarität mit einer güldenen Kette daselbst auf gehänget ist..." A babonás tévhit szerint a ló alakú mesebeli állat homlokának közepén egyenes, hegyes orr lenne, amely számára hatásos fegyverül szolgál. Hazájának hol Indiát, hol Afrikát emlegetik. Aristoteles, Plinius már írnak róla, anélkül; hogy ők valaha látták volna. Az állat képének alapját az afrikai benszülöttek prmitív sziklarajzai adhatták. Ezeken ők az egyenes szarvú antilopot igyekeztek ábrázolni, amely az elemi ismereteket nélkülöző, távlattalan rajzokon egyszarvúnak tűnt fel. Páriz a furcsa lelethez nem fűz semmi megjegyzést s a szöveg pontos vesszeje után már a „sokféle színben játszó tükröket" említi. ,,.. .speculum coloratum — ha bele nézsz, elijedsz magadtul" — írja — annyiféle színűnek látszol." „Ostáblák, ubi tes erae ex Ebore, amelynek kockái elefántcsontból faragottak, lapidibus pretiosis etc. — olvassuk tovább. A látnivalók tömegétől, a drágaságok tobzódó színeitől már szédül, s mint a