Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Kótay Pál: Pápai Páriz Ferenc drezdai útja (1672)

többi korabeli látogató, e teremről megfáradtán csak annyit jegyez fel: „Sola raritatum genera observare non potui." A hatodik teremben levő dolgokkai már nem sokat foglalkozik. „Természet adta dolgok — res naturales" — írja. Ritka ásatási leleteket, értékes érceket és hatalmas méretű kőurnákat lát, azonban semmit sem ír le részletesen. A hetedik — az utolsó — teremben tömérdek elefántcsontból készült szobor és féldombormű látványán lelkesedik. „Statuae, toreumata eborea innumera et inaestimabilia. Fa pohárt sem láttam soha annyit együtt, mint itt ex ebore. Itt láttam az argonauták hat hajóját teljes hadi felszereléssel és katonákkal." Rendkívül tetszenek neki az automata felszerelések. „Ezeket ha megindítja az automatárius, magoktul, minden tengeri conflictust representálnak, három hajó hárommal megütközik, ugyan csattog, egymásra kilőnek, mindenikben két rend trombitás, egyfelől is hat, másfelől is hat, ha egyik rend cessai, mindjárt a másik 0 kezdi et sonum perinde edunt pro ratione parvitatis buccinarum. Mindeniknek in puppi rézdobos, igaz úgy veri cum sono." Álmélkodva gyönyörködik a gazdag óragyűjteményben. „Sok mesterséges órák, egy kakuk forma, mely az óraverést kakuk szóval viszi véghez." Úgy látszik az időmérő később igen elterjedt alakja hazája földjén nem lehetett nagyon ismert. ,,.. .más pelikán forma, vagy inkább publican, ez mikor az órát veri confrejtek perdülnek ki ex podice valameddig veri." A ritka madárfajta mellett elmereng. Később szótárában így magyarázza: „Egyiptomi madár, melly a kígyótól megöletett fiacskáit önnön maga vérével meg-hintvén megéleszti és eleveníti. Pelikán madár." A drezdai gyűjtemény mindmáig egyik legértékesebb darabját, Hans Schlotteheim 1002-ből származó „golyós óráját" így írja le: „Vagyon egy szép magas mesterséges óra, melyet szép kerengő folyosó harminczszor kerül meg kívül, fenn egy kis lyukon kiugrik egy drágakő golyóbis, megkerüli minden folyosót, ugyan pereg rajtok mind aláig, ott be perdül egy lyukon s alig veszi ember eszébe oly hirtelen egy singnyi magasságra az felső lyukon ismét kiugrik. Ujabban elkerül, így kerül el hatvanszor ugy üt osztán az óra." Korára jellemző beállítottsággal festi le a pásztorok és háromkirályok imádását ábrázoló óraszerkezetet, valószínűen Daniel Kellerdahler mesteri művét... „.. .ha megindítják, ante omnia leszállnak