Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Sattler Jenő: Hippokratész könyvének fordítása (A 33. sz. közleményünkben megjelent munka folytatása)

HIPPOKRATÉSZ KÖNYVE A SZŰZI TERMÉSZET SAJÁTOSSÁGAIRÓL (SZÜZEK BETEGSÉGEIRŐL)* (De his, quae ad virgines spectant liber) Fordította: SATTLER JENŐ (Budapest) Sed hoc sciendum est, uterum neque animal esse, neque per corpus vagari, sed modo sursum, modo in latus retrahi. (Galenus, comment. I. in Hippocratis librum de honoribus.) E

bben az orvosi munkában olyan hatásokról kell beszélnem, amelyeknek a test állandóan ki van téve, mert lehetetlen különben a betegségek létezését megismerni és azt felfedezni, mert művészetünk célja — ha nem is minden esetben, de lehetőleg — az eredendő okokat felismerni, melynek következménye a betegség. Ez vonatkozik mindenek előtt az úgynevezett szent betegségre, amelyben gutaütésnek, rémképeknek van a beteg kitéve úgy, hogy eszméletét is elveszti és nappal éppúgy, mint éjszaka, vagyis minden időben démonokat vél látni, amelyek számára, mint ellenségek szerepelnek. Sokan ilyen víziók következtében még öngyilkosok is lettek, több a nő, mint a férfi beteg, mert a női természet szégyenlősebb és gyávább. Férfinak alkalmas, házasságra érett nő ilyen rohamokra annál könnyebben reagál, főleg ha menstruáció előtt áll, annak * A közlemény I. része 33. számunkban jelent meg, a fordítás az 1563-ban Hágában megjelent görög nyelvű Fugger-féle kiadványból készült.