Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉS AETIOPATHOGENETIKAI VIZSGÁLATOK A FOSSILIS ÉS RECENS HYPEROSTOSISOK KÖRÉBEN írta: GRYNAEUS TAMÁS (Budapest) ~\yfunkám a recens és fossilis, emberi és állati leletek közt egyaránt előforduló, az átlagosnál vastagabb csontú egyedekkel foglalkozik. A pachyostosis, osteosklerosis és gigantismus eddigi irodalma hatalmas, a kezdetek olykor évszázadokra nyúlnak vissza. Kari Worm például már 1055-ben leírt [125] pachyostosisos halcsontot, amelyet tiszteletére os wormianumnak neveztek el. W. Bell tisztázta 1703-ban [10], hogy ebben az esetben pachyostosisosan fellazult csontszöveti képződményről van szó, amely egyes élő halfajokon gyakori jelenség. A gigantismus eseteit is ismeri már a múlt század humán pathologiai irodalma. Az utolsó évtizedek palaeopathologiai vizsgálatai állapították meg, hogy mindhárom említett jelenség előfordul kihalt állatok maradványain is (Abel, Nopcsa, Kormos, Moodie, Kretzoi, Tasnádi, Kaiser stb. munkái). A hatalmas irodalom ellenére a problémák egész tömege tisztázatlan még. Egyesek külön-külön vizsgálják az elváltozásokat, mások összefüggéseket állapítanak meg közöttük, és együttesen vonják vizsgálat alá őket. Megint más szerzők a saját szájízük szerint definiálják a pachyostosist vagy a gigantismust, végképp összezavarván mindazt, amit a többiek már úgy-ahogy tisztáztak. A humán pathológusok nem vesznek arról tudomást, amit az állatorvosi irodalom közöl, a paleontológus pedig rendszerint meg sem kísérli a tájékozódást az orvosi irodalom idevágó adatai között. A zoológusnak vagy paleontológusnak akárhányszor gigantismus mindaz, ami a szokottnál nagyobb méretű faj vagy egyed (Strausz). Kérdés, hogy az átlagosnál vastagabb csontozat minden esetben 5* 67