Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Adattár - Váradi Sámuel (1773—1857) Nagyenyed város és Alsó-Fejér vármegye egykori orvosának rövid életrajza és haladó szellemű tevékenysége az 1831. évi kolerajárvány idején (Scheitz Endre)

ták életének, énjének kialakulását és változásait. Ez magyarázza meg és teszi érthetővé gondolkozásának ellentmondásait [5]. Az 1789-ben kitört francia forradalom és a Napóleon bukása utáni idők, a Metternich kovácsolta „Szentszövetség" reakciós erői, az 1830-i francia forradalom, az 1831. évi lengyel felkelés, az 1848. évi forradalmak, szabadságharcok és azok leverése, az ezeket követő elnyomások, a feudalizmus bukása és kapitalista termelés kialakulása voltak azok a nevezetesebb események a világpolitikában, amelyek gondolkozásán nyomot hagytak. Az erdélyi fejedelemségben is bőven akadt sorsdöntő esemény, amely énjének kialakulását és változását befolyásolták. A XIX. század első felében az osztrák abszolutizmus folyton fokozódó elnyomása, másrészt az erdélyi közéletnek, vármegyék elleni védekezése, az ellenállásra szervező „vándor patrióták" aktiválása, az 1848. évi forradalmi események, a szabadságharc, annak elnyomása, majd Bach és Haynau, voltak sorsdöntő tényezői Erdély közéletének és történelmének. Az egyik, különösen enyedi körülmény is befolyással lehetett életének formálásában még orvos korában is, s ez a nagyenyedi Bethlen kollégium akkori szelleme, kiváló tanárainak: Benkő Ferenc, Elekes Károly, Mentovich Ferenc és Szász Károly példája és tevékenykedése. Váradi életének kutatója, Izsák Sámuel helytállóan írja: „az, ami Váradi munkásságában igazán haladó volt a maga idejében, megőrzi emlékét és biztosítja helyét az orvostudomány erdélyi múltjában" [6]. Ilyen igazán haladó tevékenykedése az 1831. évi kolerajárvány idején kifejtett munkássága, és evvel Váradi valódi értéke is lemérhető. A XIX. század első felében a kolera Ázsiában nagyon elterjedt járvány és két úton, Perzsián és a szibériai Orenburgon betört Európába. 1831-ben pedig elárasztja Lengyelországot, Galíciát, Moldovát, Erdélyt és Magyarországot. Eddig a kolera Európában nem volt ismeretes, így nem csoda, hogy „az egész Európa felbolygatva, az orvosi körök teljesen tájékozatlanok és tanácstalanok. Semmit sem tudnak a betegség etiológiájáról, tünettana nem tökéletes, a kezelés tekintetében teljes a zűrzavar" [7]. Ez kitűnik az akkori orvosi körök és a laikusok kolerával kapcso-