Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

Az Mlgs Úrfi számára lészen 3 laxáló por, az melyből egyet az hideglelés után való nap beadhatni reggel egy vagy két kalán innya való vizben, fél óra múlva herbathét hörpegethet, ebéden rendszerint ehetik, ha aznap eleget laxálhat, más nap nem szükség beadni; de ha keveset vagy épen nem laxalhatna aznap, tehát másnap a' hideglelés előtt való nap is, más reggel egy port hasonlóképpen beadhatni. Az hidege napján reggelis és este egy egy késhegynyi apróra tört rákszemet jó lészen bevenni. Az harmadik laxalo port is, ha az kettőtől eleget kitisztulhatott, bédhatni hasonlóképpen egyik üres napon. A' Kisaszszony számára is lesznek három apró porotskák, az melyekből harmadnapokon, az melyeken jobban szokott lenni, reggelenként beadhatni egyet hasonlóképpen mint az Úrfinak, mig jól tisztulhat az gyomra. Az hideglelős napokon pedig reggel és estve egy egy késhegynyi rákszemet a' Kisaszszonynak is jó lészen bé adni. Finis. Teleki Sándor írásával: Doctor Borosnyai Márton Ur Instructioja, az kedves Teleki Sándor fiam és Kalári leánykám laxalo hat por orvosságok mellé. Cib. 1737. 18. 8bris T. Sándor. (Az eredeti a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában.) ENYEDI ISTVÁN orvosdoktor, születési és halálozási adatai ismeretlenek; mindössze annyit tudunk, hogy Debrecenben, a ref. kollégiumban tanult, majd Halléban, 1719. augusztus 28-án orvosi oklevelet nyert. Tanulmányait 1720-ban még, Leydában folytatja. A Telekiekhez intézett levelei szerint 1722-től Kolozsváron folytat orvosi gyakorlatot, de már 1744-ben Nagyszebenből tudósít, hihetőleg mint az erdélyi gubernium egyik főorvosa. Megjelent műve: De Medicina Hippocratis Mechanica. Praesida Friderico Hoffmanno. halae Magd., 1719.