Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Kőhegyi Mihály: Adatok Homokmégy egészségügyének történetéhez

szerb-horvát [106]. Sajnálatos módon a szerző nem nevezi meg forrását s így adatai csak fenntartással fogadhatók el. Annyi azonban megállapítható, hogy a város nagyobb mérvű betelepítése a XVIII. század első harmadában történt. Az aránylag csekély számú lakosság nem lehetett képes az igen nagy határt megművelni és így egy részét állattenyésztésre használta. Kalocsa Város Tanácsa első jegyzőkönyvének kötéstábláján az 1763. év jövedelme van bejegyezve. Első tételként — több más határrész között — „Alsó- és Homokmégy" jövedelme szerepel. A város közönsége eleinte magából a városból látta el az egyes területek művelését, de ez, a nagy távolság miatt, nehézkes lehetett. Lassan ideiglenes szállásokat építettek maguknak kint, de volt a városban is házuk. A XVIII. század utolsó harmadában ez az ideiglenes kintlakás már fennállhatott, bár erre határozott adatunk nincs [107]. 1814-ből van az első biztos adatunk a homokmégyi szállásról. Ekkor ugyanis Piricsi Antal és József megjelent a kalocsai tanács előtt „.. .be adván kereseteket abban, hogy igaz ugyan az hogy... édes anyuk Homokmégyi Pusztán volt szálas Tanyájukat a hozzá tartozott 2j4 sessio földel Kákonyi György sógoruknak eladta. ..", de ők azt most visszakövetelik [108 ]. A jegyzőkönyv világosan megmondja, hogy a Pincsieknek Homokmégyen szállástanyájuk volt és mellette föld. Egy másik perből pedig tudjuk, hogy a szálláshoz kert is tartozott [109]. Megtörtént az egyes határrészek elkülönítése is: „Minek utánna Homokmégyi Gazdaság azon panaszolkodott volna, hogy az alsómégyi Gazdaság az már több rendelések ellenis a Birkáikat az ő Határjaikon legeltetvén nékiek nem kevés károkat okoznának, ugyan ezért bé hivattak az alsómégyi Gazdák, és nékiek utolyára meg parantsoltatott, hogy Birkáikat a homokmégyi határiul oltalmazzák" [110]. Az 1815. évtől már ismerjük a lakosság számát is [111 ]. Miután az Országos Statisztikai Hivatal felállításáig (1869) csak meglehetősen kevés évről maradtak ránk összeírások, a mi adatsorunk pedig folyamatos és orvos-demográfiailag is fontos, az adatokat teljes egészükben közöljük (1. táblázat) Az összehasonlíthatóság kedvéért három környező település (Halom, Drágszél, Alsómégy) feljegyzéseit is mellékeltük. 4 Orvostörténeti Könyvtár közi. 49