Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Kőhegyi Mihály: Adatok Homokmégy egészségügyének történetéhez

Látjuk tehát, hogy Kalocsán több orvos is megfordult, illetve néhány közülük itt is lakott. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a köznép valamelyes orvosi ellátásban részesült volna. A király orvosai kifejezetten a kalocsai érsek személyes gyógyítására érkeztek ide, de még a huzamosabban itt lakó, egyházi méltóságot viselő orvosok sem folytattak igazi praxist a szó későbbi értelmében. Ilyen körülmények között a falvak népét a füves asszonyok, javasasszonyok, csontrakók, sőt nem egyszer a „bűbájosok" és „boszorkányok" gyógyították. Ezekről sajnos nem beszélnek forrásaink. Török kori viszonyok A mohácsi csatavesztés (1520) után Szulejmán serege Budáig felmegy, de rövid tartózkodás után a Duna-Tisza közén vonul vissza. Ez az esemény még nem volt végzetes a terület lakosságára nézve. Budának 1541-ben történt elfoglalása után azonban a török a magyar várakat — közöttük Kalocsát is — megszállta. Tudjuk, hogy a környéken egy nagyobb török egység telelt, melynek előőrsei 1542 elején Mehmed bég vezetésével Baja népét megzsarolták [90L A török defterek (számadási könyvek) szerint 1543-tól kezdve Kalocsa várában állandóan török katonai őrség tartózkodott, melynek nagy része a sereget követő szerb martalócokból került ki. A városban is ezek családja lakott. Az őrség eleinte 200 emberből állott, de a viszonyok megállapodottságával 89-re, majd fokozatosan 37-re olvadt (1509). A várra és a városra az 1002. év hozott végpusztulást. Az al-dunai hadjárat során ugyanis Pogány Benedek naszádkapitány erős hadosztályt küldött Tolnára a török hajók megtámadására. A török hajókat azonban már nem találták Tolnán, csupán az őrséget verték széjjel. Visszamenet Kalocsára is betértek, zsákmányt szedtek és felgyújtották a várat [91 ]. A környék falvainak egy része már a török hódoltság elején elpusztulhatott. I. Ferdinánd 1559-ből keltezett levelében már több község neve — közöttük Homokmégyé is — hiányzik [92]. Még erősebb elnéptelenedés állapítható meg abból az 1008-ban felvett jegyzőkönyvből, amelyben Pest megye a török garázdálkodásait veszi számba helységenként. Vidékünkről egyedül Foktő szerepel [93]. Amikor 1090-ben a megye összeíratja a portákat, a solti