Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Kőhegyi Mihály: Adatok Homokmégy egészségügyének történetéhez

években, éppen hazai vonatkozásban is fellendülőben vannak az ilyen irányú vizsgálatok, Bartucz Lajos [50], Acsády György — Nemeskéri János [51], Regöly—Mérei Gyula [52], Lipták Pál [53], Gáspárdy Géza [54], Bruszt Pál [55] és Tóth Tibor [56] tanulmányai minket elsősorban módszertani szempontból érdekelnek közelebbről. Eredményeiket igyekeztünk felhasználni, bár régészeti leletanyagunk többnyire szórványos, az előkerülés pontos helyéről nincsenek feljegyzéseink. Ez az oka annak, hogy az avarkorig csak vázlatát adhatjuk Homokmégy antropológiai képének. A kalocsai gimnázium régiségtárában őrzik azt a néhány edénytöredéket, mely a rézkorból [péceli kultúra] származik s így első bizonyítéka az ember itteni megjelenésének [57 ]. A bajai múzeum Homokmégy-Halomról egy csiszolt, átfúrt kőbaltát kapott 1952ben, amelynek formája a korai fémeszközök alakját utánozza [58 ]. Lehetséges, hogy a gimnázium gyűjteményében őrzött anyag is Halomról való. A környezetből jól kiemelkedő Halom nevű magaslat évezredeken keresztül lakott volt. A terep bejárásakor egy nagy kiterjedésű bronzkori lakótelepet találtunk, amely a domb közepétől egészen a nyugati lejtőig húzódik. Számos edénytöredéket és néhány kőpengét sikerült gyűjtenünk. A telep háborítatlannak látszik, legfeljebb felső szintjét vitte el az eke. Feltételezhető, hogy ezen a helyen van a péceli kultúrás telep is. A bronzkorból már régebben került anyag a Nemzeti Múzeumba, pl. egy bronz gombostű. Gömbje körte alakú, alját bemélyített rovátkák díszítik. A gömb alatt 1 centiméternyire sima rész következik, melynek alján cikk-cakk dísz van. Ez alatt a tű orsószerűen megvastagszik. Lelőhelyként a községtől keletre hosszan elhúzódó őrjeg van megnevezve [59], Egy Kalocsa környékéről előkerült, két oldalán hosszában végigfutó lapos gerincű, keskeny pengéjű bronzkard és egy nyitott, keskenyedő végű, díszített karika sejteti, hogy a bronzkorban a területen sűrű népességnek kellett lenni [60]. A Halom keleti felén koravaskori telep van, melyről közelebbit nem tudunk [61 ]. Bács-Kiskun megye területén Hunyadi Ilona nagy anyaggyűjtésekor mindössze öt kelta lelőhelyet tartott nyilván a kutatás.