Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)
Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)
jelentvén, hogy a' K. Fö Igazgató Tanáts atyafiságos indulattal fogadván a' közöltetett munkákat jelentette, hogy minek-utánna megolvassa, azok iránt való értelmét tudtára fogja adni, az Ország Rendjeinek, a' mi illeti Natorp Vilhelmb által a' Magyar nyelv mivelő Társaságra ajánlott summát, azt maga a' Méltgos Gubernátor Ur ö Exlája; az Ország Gyűlésére meg-nem jelent személyektől fel-vett büntetésből, a' Camarai Cassában adattatott pénzből való izenetet pedig a' K. Igazgató Tanáts tudósítás, és utasításul vette. Szolgál az Ország Rendéinek tudtokra. (45ü. 1.) Harmintzhatodik Ülés. — Mind Szent Havának 18-dik Napján 1792. Esztendőben. 21-szer: Jelentés tétetik, hogy mivel az Ország Szándéka lenne Magyar nyelv mivelö Társaságot alítani, ezen Társaságnak fel-álitásában elö-vett czélnak meg-nyerésére nevezetes eszköz lenne egy jó Magyar Grammaticának tsinálása, minekutánna tehát a' mult Ország Gyűlésének ideje alatt Doctor Gyarmati egy ollyan Gramaticát terjesztett az Ország Rendjei eleibe, azért szükséges lenne azt Natorp Vilhelmb által azon Társaság számára ajánlott 1500 Forintokból kinyomtatni olly formán, hogy az el-adando Nyomtatványoknak árából azon Költség a' Társaságnak viszsza fordittassék. Ezt igen hasznosnak söt éppen a' Magyar nyelv mivelö Társaság fel-álitásában elö-vett czéllal meg-egyezönek tanálván az Ország Rendjei meg-határoztatott, hogy annak a' jelentett módon való kinyomtatása a' Mlgs. Gubernátor Ur ö Excellentziájának mint az emiitett Társaság Fejének ajáltassék. (511. 1.) (Az Országgyűlési Könyvtár egyik példányából.) 1. 1781. március 27. Bécs. Gyarmathi Sámuel Hajnóczi Józsefhez Leg kedvesebb Barátom Uram! Későre felelek ugy é? Ha tudnám, hogy az Ur; kedves barátságához viseltető, tisztelő nagy szívességemet, válaszlásom siettetéséböl vagy restségéből méri; azon órába mingyárt kedves levelét vettem; válaszoltam volna. De vaj ki jol esmérem az Ur békességes türö természetét, a' melly nem a' dolgok külső színibe; hanem a' dolog valóságába visgálja a' tökéletességet. De hogy a' dolog velejére lépjek; az Ur igen nehéz dolgot bízott reám, a' mellybe én azolta, sokat tudakozódtam, hogy arra, az Úrhoz méltó modonn felelhetnék, de többre nem mehettem; hanem hogy a' Cancellariánkba foglalatoskodó Urak semmit nem tudnak arról, hogy vallyon ö Felsége ollyan Assecuratoriumot küldött é Erdéllybe vagy nem; mivel az ollyan dolgot egyedül tsak a'