Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

sító törekvéseinek, valamint a rendi és nemzeti hagyományokat sértő reformjainak belpolitikai visszhangjáról tudósít. Ugyanitt kapunk először hírt Kaprontzai Nyerges Ádámról, a könyvnyomtatás egyik nagy magyar mesteréről, aki Bécsben, Kurtzböck József, cs. k. udvari nyomdásznál kitanulja a nyomdászaton kívül a betűmetszést és öntést, majd Kolozsváron rendezkedik be, végül 178~>-ben Marosvásárhelyre költözik. A város Gutenbergje azonban már nyomdája alapításának évében, 1786. július 17-én, 12 éves korában meghal. Sokoldalú érdeklődése a bogarászásra is kiterjed, és egyik levelében megköszöni Hajnóczinak a bogárgyűjteménye gyarapítására érkezett küldeményét. Ekkor már a bécsi gyermekkórházban a himlőjárvány elleni küzdelemben, az idősebb Kováts AntalZaZ vesz részt és folytat gyakorlati kiképzést. Végül kioktatja levelezőtársát a „láthatatlan írás

1-hoz szükséges vegyszer készítésének eljárására, a mi arra enged következtetni, hogy Hajnóczi már „titkos" utakra téved. '1786-ban Gyarmathi már Nagyenyedről keres kapcsolatot régi barátjával, Hajnóczi József/eZ, Megelégedéssel tudósítja, hogy itt a gr. Rhédei Ádám és Ferenc fiainak nevelősége mellett, jólkereső magánpraxist folytat, azonkívül lelkendezve újságolja jólsikerült házasságát; mert felesége „bizony szép is, az én szemem előtt, mert igen okos, tsendes és kellemetes maga viseletű; nem is éppen szegény \" Mégis ez a „sikerült" házasság rövid életű, mert hamarosan elválnak. Hírközlésében a tancsi gróf Földvári Ferenc arzénnal való megmérgeztetéséről tudósít, mely bűnügyben szigorú vizsgálat folyik és hogy ez nagy izgalomban tartja az erdélyi közvéleményt. A történelmi pillanat fontosságát ismeri fel Aranka György, amikor az 1790— 91-i kolozsvári országgyűlés alatt nyilvánosságra hozza kidolgozott tervét Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létesítésére, ugyanakkor három terjedelmes röpiratot jelentet meg, ezeket megküldi az országgyűlésen résztvevőknek : tudósoknak, az irodalom kiválóbbjainak és a főbb tisztségek viselőinek. Aranka kezdeményezése és az erdélyi művelődési eredmények híre nem csupán Erdélyben, de Magyarországon is élénk visszhangot kelt. A felhívásra a haladó értelmiség nagyrésze, de különösen a kor nevesebb írói : Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Vérségi Ferenc, Virág Benedek, id. Rádai Gedeon, Kármán József stb. nagy elismeréssel és lelkesedéssel nyilatkoznak és bejelentik csatlakozásukat anyagi és erkölcsi támogatást ígérve a tervek megvalósításához. Gyarmathi Sámuel, akinek sokoldalú érdeklődése elsősorban a nyelvtudomány felé irányul, az adódó alkalmat kiértékelve, szintén bekapcsolódik az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság célkitűzéseinek lelkes munkájába ; Aranka Györgyhöz, a Társaság alapító-titoknokához szóló leveleiben inkább a helyesírás, a nyelvtan, a nyelvtanítás és a nyelvhelyesség kérdéseivel foglalkozik, de kitér a természettudományi és mezőgazdasági elgondolásaira is. Hozzájárulása bizonyítékául legelőbb megküldi a Kolozsvárott, 179 2. január 10-én kelt „Rövid jegyzések a régi