Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

és újabb magyar grammatikáról" c. dolgozatát, amelyben összeírja a XVI. századtól a XVIII. század végéig készült nyelvtani munkákat és egyben illusztrációkat közöl a „scithiai betűk"-ről, illetve a székely rovásírás jelentőségéről, amelynek hitelességére vonatkozólag azonban nincs egységes nézete. Itt egy „grammatica vagy nyelvmester" megírásának gondolata vetődik fel, amely szerint előbb szükséges minden régi és újabb nyelvtan összegyűjtése és tudományos számbavétele, majd a magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati kérdésének a megvitatása. Elméletileg a nyelv törvényeinek tisztázása és megismerése, gyakorlatilag pedig a magyar nyelvtanítás megjavítása. Ez utóbbi törekvés eredménye Gyarmathinak, a Társaság költségén, 1794-ben megjelent kétkötetes ,Okoskodva tanító magyar nyelvmester" c. munkája. Gyarmathi Sámuel gazdag tapasztalatokkal újuló érdeklődése az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság célkitűzései iránt, a németországi tanulmányútja során még fokozódik és kapcsolata mindinkább mélyül. Idevonatkozó munkásságának tulajdonképpeni iránya 1794-től bontakozik ki, amikor Göttingából tudósítja Arankát terveiről és az ott látottak alapján hasznosítható elgondolásairól. Az 1791. május 25-én kelt levelében szerényen védekezik az eltúlzott elismerés hangoztatása miatt, egyben Aranka biztatására megígéri, hogy a szövő, fonó és egyéb gazdasági gépek beszerzése iránt érdeklődni fog, de legyen olyan tőkés vállalkozó is, aki a haza javára és az iparosodás előmozdítására áldozatot hoz. Ugyanitt a magyar és finn-ugor nyelvek rokonsága mellett foglal állást és már jelzi annak a nevezetes és maradandó alkotásának előkészületeit, amellyel megalapítójává válik az összehasonlító nyelvtudománynak. Erre ösztönzést kap a tudós Büttnertől, akivel Jénában ismerkedik meg, de még inkább befolyással van elhatározására August Ludwig von Schlözer, az őstörténész, a göttingai egyetem professzora, aki is mint a finn-ugorságot érintő kérdések kutatója és az Allgemeine nordische Geschichte szerzője, mellé szegődik útmutatásaival és tanácsaival. Itt emlékezik a baltikumi, illetve koppenhágai útjáról és Schlözernek, az erdélyi szászokról megjelent, később nagy vitát és felháborodást kiváltó munkájáról. Az 1791. június 21-én kelt levél bejelenti a göttingai Gelerte Anzeige megküldését. Ez a nyomtatvány a többi között ismerteti a magyar „vagy a magyar dolgokat illető" könyveket, továbbá értesít a wolfenbütteli könyvtárban felfedezett Mátyás-kézirat ismertetésének elküldéséről is. Itt már tervezi magyar szótárának kiadatását, „amiért is megfelelő nyomtatóműhely iránt kereskedik". Ezzel kapcsolatban emlékezik meg az Európa-szerte legnagyszerűbb lipcsei nyomdászatról, valamint egy nevezetes magyar nyomdász és betűmetsző, Falka-Bikfalvi Sámuel érvényesüléséről is beszámol, mint aki „császári fizetésre" Budán nyer elhelyezkedést és — Gyarmathi szerint — feltalálta a „stereotip-nyomdászatot",. melynek korszakalkotó gyakorlati jelentőségéről magyarázattal szolgál. Gyarmathi Sámuel, az 1795. május 29-i levelében összegezi a gr. Bethlen Elekkel együttes tanulmányútját, amely szerint 1793. dec.