Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

ken, amelyek anélkül, hogy veszélyesek lennének, annyira fájdalmasak, hogy a beteg sem szabadon lélegzeni, sem pihenni nem tud. Mások ilyen veszélytelen sebek okozta fájdalmaknál ugyan szabadon tudnak lélegzeni, de beleőrülnek és a láz következtében halnak meg; elsősorban azok, kiknek a szervezete lázra, vagy őrültségre hajlamos. Aki ezeket a dolgokat ismeri, ne csodálkozzon rajtuk és ne féljen tőlük. Ne kezeljük a sebet, bármilyen is legyen, olyan időben, midőn a test és a lélek nem megfelelő állapotban van vagy a vérnyomás igen magas, vagy ha olyan nagy a seb, hogy a beteget műtét után nem lehetne magához téríteni, eltekintve az esetleg naponta fellépő ájulásoktól. Ezzel szemben kezeljünk minden más sebet még akkor ha frissek, hogy a gyógyítható betegek se lázt, se vérzést, se tovaterjedő fekélyeket (noma) ne kapjanak. A nagyon veszélyes sebeket hosszú ideig, legnagyobb gonddal kell kezelni, mert ez így van rendjén . A halálos tovaterjedő (üszkös) fekélyek azok, melyeknél a nagyon fekete és a nagyon száraz rothadási folyamat nagyon a mélybe terjed. Rosszindulatúak és veszélyesek azok a sebek is, amelyek váladéka fekete, eves. A fehér, nyálkás, rothadó fekélyek ritkábban ölnek, de gyakran kiújulnak és hosszadalmasak. Minden tovaterjedő fekély közül az ótvar a legkevésbé veszélyes. Igen nehezen gyógyíthatók azok, amelyek rejtett rákos alapon kezdődnek. Jó jel, ha mindezen fekélyek kapcsán láz lép fel és a genny igen fehér és sűrű. Hasznos a mély fekete rothadó fekélyeknél az idegek, csont vagy mindkettő kiégetése, mert az elhalás alatt nagyobb a váladékképZŐdés és ezáltal megszűnik a rothadás. A fejsebek közül, mint már említettük, az agysérülések a legveszélyesebbek. Veszélyes még a lemeztelenített vagy behorpadt, vagy eltört koponyacsont is. Még veszélyesebb, hogyha a seb nyílása kicsiny és a fissura a csontban messzire beterjedt. Még veszélyesebbek ezek a sebek a varrat közelében, főleg a koponyatetőn. Minden súlyosabb koponyasérülést meg kell vizsgálni még akkor, amikor friss a seb, hogy vajon ütéstől vagy eséstől származnak-e, vagy hogy a beteg kábult-e, mert mindezen esetek nagyobb óvatosságot igényelnek, ugyanis ilyenkor az agyvelő is sérült. Ha azonban a sérülés nem friss, akkor más tünetekre ügyeljünk és ilyen alapon adjunk tanácsot. Legjobb, ha valaki, 6 Orvostörténeti Könyvtár közi. 81